Nádszegi anziksz Juhos Ferenctől

Nádszegről sokat hallani, hiszen pezseg ott az élet. A héten újabb jelentős eseményre kerítettek sort: 2011. április 21-én ünnepélyes keretek között, Simon Zsolt mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter közreműködésével elkezdték kiásni a szociális és egészségügyi központ új részlegének alapjait. Az esemény jelentőségéről Dr. Juhos Ferenc polgármester tájékoztatta a Televíziót.

Nádszeg község Délnyugat-Szlovákiában fekszik, a Duna menti síkság alacsonyabb fekvésű területén, a Kisalföld közepén. Nyugati oldalról a Kis-Duna, északi és keleti oldalról pedig a Feketevíz veszi körül. Története is szorosan kapcsolódik mind a folyókhoz, mind pedig a községet körülvevő ingoványos területhez. A folyók ugyan védelmet is nyújtottak az itt élők számára, de áradásaikkal sokszor veszélyeztették a falu életét. Közigazgatásilag a falu a galántai járáshoz tartozik. Összterülete 2668,5 ha. Lakossága az 1991-es népszámlálás szerint 3761 fő, ebből 3596 magyar nemzetiségű, ami az összlakosság 95,6%-át teszi ki. Vallás tekintetében a falu túlnyomó többsége katolikus (96%).

A legrégibb írásbeli forrás, amely a községről szól, 1608-ból származik. Ebben az oklevélben neve Nagy Szegh alakban fordul még elő. A 18. században jelenik meg a Nádszeg elnevezés, s mint azt 1735-ben Bél Mátyás leírta, nevét a falu körüli sok nádról kapta. A falu a semptei (Šintava) uradalomhoz tartozott. Az itt letelepedőknek 1608-ban Thurzó Szaniszló, a földesúr, hogy a falut kedvező körülmények között építhessék az erdőket, halastavakat, réteket, szántóföldeket használatra adta. A falu lakosainak nem kellett adózniuk, csak minden évben Szent Mihály napján 160 magyar arany forintot fizettek a földesúrnak. Nádszeg ezeknek a kiváltságoknak köszönhetően rohamosan fejlődni kezdett. 1634-ben a faluban már 80 ház volt és 400 lelket számlált. 1636-ban a Thurzó család szepesi ágának kihalásával a semptei uradalom visszakerült a király birtokába, aki azt 1642-ben az Esterházyaknak adta.

Az új földesúr a kiváltságokat a század második felében megváltoztatta oly formán, hogy a megszabott pénzösszeg helyett katonai szolgálattal tartoztak a nádszegiek. Veszély esetén a semptei várat voltakkötelesek védeni. Nádszeg a török időkben komoly károkat szenvedett, s sokan el is menekültek innét. A török veszély megszűnése után még egy jelentősebb katonai esemény érintette a falut: a II. Rákóczi Ferenc vezette Habsburg-ellenes felkelés és szabadságharc hadműveletei. Rákóczi csapataiban a nádszegi lakosok közül többen is harcoltak. A katonai események, s az ezt követő pestisjárvány a lakosság számának csökkenését is hozta. Az 1715-ben készült adóösszeírás szerint Nádszegnek 58 adófizető lakosa volt. 1716-ban a falu szerződést írt alá gróf Esterházy Ferenccel, miszerint Nádszeg évente bizonyos mennyiségű pénzt és terményt volt köteles beszolgáltatni neki, s ennek fejében a házakat és földeket szabadon használhatták, oszthatták s el is adhatták. Az itt élőknek a mezőgazdasági termelés jelentette a fő megélhetési forrást.

Marhatenyésztéssel, méhészettel, s az átlagos mezőgazdasági termékeken kívül len, kender termesztésével is foglalkoztak. 1785-ben Nádszegnek 1796 lakosa volt, közülük öten voltak szabadok, a többiek jobbágynak számítottak. A község élén a bíró állt jogát a képviselőtestület és az elöljáróság (tanács) révén gyakorolta, a hivatalos ügyeket pedig a jegyző intézte. Az 1864. évi statisztikai adatok szerint Nádszeg Kőse pusztával együtt 1917 lelket számlált, s 330 lakóháza volt. A lakosság megélhetését továbbra is a mezőgazdaság biztosította. Az iparban foglalkoztatottak száma lényegesen kevesebb volt. A községi krónika a takácsipart említi, mint eléggé elterjedt háziipart Nádszegen a 19. században. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint a falunak ekkor már 2398 lakója volt. A község fejlődésébe, lakosainak mindennapi életébe beleszólt az I. világháború kitörése.

A háborús évek szomorú eseményei s a katonaság részére történő élelmiszer és termény-beszolgáltatások nagy lelki és gazdasági teherként nehezedtek a lakosságra, s csak fokozták a szegénységet. Az 1918-tól 1938-ig tartó húsz év alatt nagy fejlődésen ment keresztül a falu. A falu képét jelentősen megváltoztatta a század elején épült katolikus templom és a 30-as évek legelején felépült iskolaépület is. A 30-as évek második felében megalakult az önálló, teljes jogú postahivatal, megszerveződött a községi rendőrség is. 1927-ben beindult a rendszeres autóbuszjárat Galánta és Nádszeg között. A lakosság számának alakulása is 15%-os emelkedést mutat. A második világháború a községben a csekély anyagi veszteség mellett jelentős emberáldozatot követelt. A harci események folyamán a község 158 lakosa vesztette életét. A második világháború után, a kassai kormányprogram kihirdetésével a szlovákiai magyarság sorsa megpecsételődött. Megszüntették a magyar iskolákat, sajtót, megvonták a magyaroktól a nyugdíj folyósítását, s kimondták az általános vagyonelkobzást, 1946. november 19-én pedig megkezdődtek a deportálások Cseh-és Morvaországba, s az áttelepítések Magyarországra.

Az itteni magyarok áttelepítésével egy időben megkezdődött a magyarországi szlovákok áttelepülése. Az 1948 júniusában készült kimutatás szerint 118 Magyarországról áttelepült személy élt a községben. Az1948 februárjában megtörtént kommunista hatalomátvétel után döntés született a magyar deportáltak hazaszállításáról. A nádszegiek első csoportja 1949. február 15-én érkezett meg a galántai vasútállomásra, összesen 24 család, 93 személy. A közigazgatás átszervezésével 1949 december 18-án Nádszegen is megalakult a nemzeti bizottság. Mint állami hivatal, apró változtatásokkal egészen 1990-ig irányította a községet társadalmi, politikai és kultúrális téren egyaránt. 1949. május 2-án megalakult a Nádszegi egységes földműves-szövetkezet is 63 taggal. Az ún. szocialista társadalmi rendszer 40 éve alatt jelentősen megváltozott a falu arculata. Nádszeg a Galántai járás egyik legdinamikusabban fejlődő települése volt. Az 1989 novemberében történt események után a községek visszanyerték önkormányzatiságukat. Jelenleg 11 tagú képviselőtestület vezeti a községet. A község polgármestere Juhos Ferenc, alpolgármestere Czakó Ferenc. A községi önkormányzat a falu infrastruktúrájának fejlesztését és az eddig elmaradt beruházások megvalósítását tűzte ki célul. Befejeződött a gázvezeték kiépítése, a helyi telefon- és kábeltévé hálózat kiépítése és a szennyvíz- tisztítóállomás megépítése. Ugyancsak a társadalmi-gazdasági változások tették lehetővé a magánvállalkozások megalakulását is. Az ipar, a kereskedelem, valamint a mezőgazdaság területén összesen 161 magánvállalkozó fejt ki tevékenységet Nádszegen. Honlapja: http://www.nadszeg.sk