A pozsonypüspöki Szent Miklós plébániatemplom 790 éve
Pozsonypüspöki Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1221-ben kezdték építeni. A 790. évforduló alkalmából tartott ünnepi kétnyelvű szentmisét 2011. december 9-én rögzítettük.
A városnak a régmúltban rendkívüli stratégiai jelentősége volt, keresztülvezetett rajta a Borostyánút, melyen békeidőben kereskedők hada szállította az áruját, háborúk idején pedig katonaságok, hadtestek vonultak rajta végig. Püspöki stratégiai jelentőségét a három dunai gázló is növelte, melyeken át lehetett jutni Oroszvár és Bécs, továbbá Főréven át Pozsony, valamint Vereknyén keresztül Nagyszombat irányába. Ismert tény, hogy 836-ban, amikor az avarok felvették a kereszténységet, már templom állt itt. Püspöki a IX. sz. első felében az utolsó avar kagánság egyházi központja volt, Anno püspök székhelyeként itt volt a vetvári független önkormányzattal bíró tartomány. Az egykori tartomány nevére ma a Vetvár Művelődési Ház neve emlékeztet. A IX. századi germán dokumentumok ezt a helyet Kirchbachként jelölik, de a X. század végén az itt lakó avar népmaradvány és a magyar nép ajkán – lévén a hely püspökség – megszületett a mezőváros Pispuki neve.
A helyi monda szerint I. István király a szigeten 12 templomot építtetett volna. A Szent István törvényeit idéző történetben – miszerint „10 falu egy templomot építsen” – Püspöki az első helyen szerepel, azaz jelentős település lehetett.
A Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1221-ben kezdték építeni, később gótikus stílusban építették át, 1937-ben két oldalszárnnyal bővítették, majd 1954-ben neogótikus stílusban restaurálták. Itt látható a Magyarországon talált legrégibb alakos sírkő: Péter kanonok sírköve 1360-ból.
Az 1980-as években a sekrestye restaurálásakor középkori falfestményekre bukkantak. A templom hátsó részén a koronát felajánló Szent Istvánt ábrázoló falfestmény látható. Tornyának érdekessége, hogy a négyszög alaprajzú építmény a harangtérben hatszögűbe megy át.
A mai templomépületre utaló legrégibb fennmaradt okmány 1221-ből származik. A plébániatemplom legszebb része a gótikus szentély, kora középkori falfestményekkel. A kora gótikus kőportálé is eredeti állapotában maradt ránk. A templom délkeleti hajójában helyezték el az Ormosdy család kriptájának eredeti halotti oltárát. Az oltár fölött egyetlen darab fekete márványkőből faragott értékes kereszt van – Fadrusz János műalkotása –, rajta fekete bronzfeszület. A templom legrégibb részei a sekrestyében fennmaradt zárókövek: a „Krisztusfő” és az „Isten báránya”, valamint a gyámkövek. A hajó a XV. században nyerte el mai formáját. A terület 1912-ig az esztergomi érsekség birtoka volt.
