A vihar a Tátra felől támad, hat körül csap le Budapestre
A vihar éjjel ért oda… Több mint hússzor vonultak ki az éjszaka folyamán a budapesti tűzoltók a károk miatt. A XIX. kerületben családi házra dőlt egy 8-10 méteres fenyőfa, a VII. kerületben egy épület tetejéről 80-100 négyzetméteren a szél letépte a bádoglemezt, a XIII. kerületben autóra dőlt egy fa, és egy biciklistára zuhant egy hirdetőtábla. Keszthelyen a viharos szél rádöntött egy fát egy autóra, melyben benne ült a tulajdonosa.
A kalendáriumokban olvasható rigmusok is erre figyelmeztetnek:
Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!
»Május 12-13-14.:
Pongrác, Szervác, Bonifác a „fagyosszentek”. Szent Pongrác és Szent Bonifác ókeresztény vértanúk voltak (304-ben), Szent Szervác püspök, hitvalló volt (360 k.).
Évszázados megfigyelés és tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás május közepe felé hirtelen hidegre fordulhat.
Az igazi fagyosszentek elõhírnöke május 12-e, Pongrác napja, ezért errõl a napról ez olvasható a német paraszti naptárakban:
„Ha Pongrác napján fagy, bizony a kert ramaty.”
Igaz, Pongrác becsületének megmentése végett azt is tartja a néphit, hogy:
„”Ha Pongrác napján szép az idő, az ősz gazdag terméssel rukkol elő.”
Pongrácot azonban együtt szidják a másik két fagyosszenttel, mégpedig azért, mert a hideggel együtt többnyire kiadós esőt is zúdítanak földekre és kertekre. Hármuk közül a néphit szerint mégis leginkább Pongrác és Szervác a két „szőlőgyilkos”, akik hideg leheletükkel elpusztítják mindazt, amit a tavasz addig a mezõgazdaságnak adott. Szervácról az a mondás járja, hogy: „A hideg keleti széllel már sok virágra lehelt halálos csókot.”
Érdekes viszont, hogy a német gazdák Szervác napja után többnyire már nem számítanak fagyveszélyre:
„Szervác előtt nincs még nyár, utána meg fagytól félni kár” – tartja a néphit.
Bonifácot ritkán említik a másik két fagyosszent nélkül.
Május 25: Orbán napja.
Szent Orbán a szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok patrónusa. A néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és ezen a napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.
Szent Orbán a római katolikus egyház által szentté avatott személy. A szőlő- és borkultúrával kapcsolatos csoportok (kádárok, kocsmárosok, vincellérek…), szőlős falvak és a szőlőhegyek birtokosai kultikus tiszteletben részesítették a szőlőhegy védelméért, a szerencse és bő termés biztosításáért. A szőlőhegyi védőszentek szerteágazó kultuszának tárgyi emlékei (pl. szőlőhegyi kápolnák, szőlőhegyi védőszentek fa- és kőszobrai, kegytárgyak, használati eszközök) a XVIII. sz.-ból, az ellenreformáció utáni időkből maradtak fenn a római katolikus lakosság körében. Kultusza a XVII–XIX. sz.-ban virágzott. (Ny-Dunántúl, Kis-Kárpátok vidéke, Nógrád megye, Alföld). Jelképei: pápai öltözék, arany kehely, szőlőfürt. Kápolnájánál szőlőhegyi búcsúkat tartottak, képét szőlősajtóra, hordófenékre faragták.« (Forrás: csaladinet.hu)
Az Ipoly mentén a néphagyomány az ezután következő Zsófia-naptól is fagyot várt.
Weöres Sándor:
Fagyos szentek
Baljós tavasz! Virágtalan
fa-vázakon száraz hideg.
Bozótokban bozontosan
ólálkodó kísértetek.
Mindent bevon a dermedés
zománca. Kel félénk zene
a máz alól, a csüggedés,
virágtalanság üteme.
Petőfi Sándor: Orbán
(Pest, 1845. febr-márc.)