Martosi idill békával

Nyár, Martos, a Feszty Árpád Művelődési Park szomszédságában. Nézelődés a II. Martosi Szabadegyetem előtt.

Amit a parkról tudni kell!

A 19. század végén a Feszty család birtokolta a területet, amelyet a falu lakossága a mai napig is „Gőszeg” név alatt ismer. 1939–től 1945–ig (magyarok alatt) Feszty István itt tartotta a majálisokat. Erről a területről, amely akkor még nagyobb volt adták a tüzifát a lelkésznek, bírónak, tanítónak. A parkot 1945 után államosítják. Ily módon természetszerűleg a lakosság szemétlerakodó területnek tekintette. A szomszédos parcellák tulajdonosainak telkei, kertjei a park rovására növekedni kezdtek. 1995–ben, amikor a Celemantia KFT 30 évre bérbe vette a területet a községi önkormányzattól már egy átjárhatatlan aljnövényzettel átszőtt szeméttelep volt.

1996 ban kezdtük meg a munkálatokat. Megszámlálhatatlan mennyiségű fóliát, (amelyet a helybeli gazdák primőr zöldségek termesztésére használnak sátor gyanánt), üvegeket, szekérmaradványokat, elhullott állati tetemeket, autógumikat stb. szállítottunk el. A 2. és 3. fázisban az aljnövényzetet és a tavak, illetve az Öreg – Nyitra medrét kotortattuk ki. Ez a folyó, amely a múlt században még éltette a falut 1996–ra már annyira eliszaposodott, hogy alig volt benne 20 cm mélységű víz. Ma a park körül cca. 120–160 cm mély. A 4. fázisban mintegy 700 teherautó földet hordattunk egy kupacba – amely földet a kikotort tavak és folyó medréből nyertünk. Ez a hatalmas mennyiségű iszapos föld képezi ma a turul madár formájú amfiteátrum nézőterét. A parkban a fák többsége kanadai nyár, amelyek között olyan öregek is vannak, mint Kingyesen a néhai Feszty Árpád atelierje körül volt. Az 5. fázisban közművesítettük a parkot. Mintegy 1600 m elektromos vezetéket fektettünk le a föld alá, amely ma már bevilágítja az egész területet. Az ivóvíz vezeték volt a következő lépés.

1999–re kialakítottuk a park végleges formáját. Megfaragtuk és felállítottuk a bejárati fő kaput, amely nem” székely kapu”. A Felföldön és különösképpen a Kisalföldön a kapubálványok honosodtak meg. Ma már az amfiteátrum színpadja és nézőtere után, a turul madár fejének felépítése a célunk. Ebben a fejben, amely 4 szintű, kapnak helyet a szociális helységek (WC, zuhanyzó, mosdó stb.) a közösségi helység a dolgozni, gyakorolni tanulni vágyó közösségek, énekkarok, zenekarok ,tánckarok irodalmi körök stb. a négy vendégszoba, valamint a 4. Szint, amely a szlovákiai magyarság hangzó és audió néprajzi kutatásainak otthona lesz. A madár csőrében kap helyet maga az amfiteátrum hang és fénytechnikája.

2000 őszére szeretnénk ha a Feszty Árpádról elnevezett művelődési park a szlovákiai magyar nemzeti közösség és minden pihenni, művelődni vágyó ember számára, aki erre téved, vagy netán már tudatosan keresi ezt a kis szigetet – ha csak egy kis időre is, de megpihenhet, elmélázhat a világ nagy, de számunkra törpe dolgai felett, mert nekünk ez a világ a NAGY, mert ez a MI világunk.

Addig is kedves olvasó, ha csak így a világ nagy pókhálóján keresztül is, de ízleld ennek a parknak a zamatát, a lenyugvó nap szomorkás hangulatát, az előtted sétáló vadkacsák, a közelben fészkelő fekete gólyák, szárcsák, vízicsibék, fehér és szürke gémek vízivilágát, az éjszaka misztériumát a hajnali horgászást.

Katona István