A szaharai por vándorlása a műhold szemével
A Szahara a világ legnagyobb sivataga. Homokja a szél hátán utazva nemcsak hozzánk jut el, hanem átrepül az Atlanti-óceán fölött is, és lerakódik Földünk legnagyobb esőerdejének fáira az Amazonas-medencében. 2006-ban indították útjára a CALIPSO műholdat, hogy tanulmányozza a Föld légkörében áramló porfelhők és részecskék áramlásának vertikális szerkezetét. A NASA tudósai éveken át vizsgálták a szaharai homok útját, mígnem a műholdas adatokat egy háromdimenziós modellben szemléltetni tudták.
Az emberi haj vastagságának alig egytizede nagyságú apró porrészecskék áramlása jól megfigyelhető az űrből. A CALIPSO 2007-től 2013-ig tartó megfigyelései szerint átlagosan 182 millió tonna por áramlik el a sivatagból évente. Ebből mintegy 27 millió tonna rakódik le az Amazonas-medencében.
A szaharai por foszfort tartalmaz, ami fontos tápanyag az Amazonas mentének növényvilága számára, hiszen az áradások következtében a tápanyagok jó része kimosódik a talajból.
A kutatások során megállapították, hogy a por túlnyomó részt a Szahara Száhel-övezetének (éhség-öv) roppant száraz vidékéről származik, mennyisége függ az adott év csapadékmennyiségétől is. A számítások nyomán modellezhetővé vált, mekkora lesz a porfelhő, amely egy adott év időjárásának függvényében átkel az óceánon, és kiszámítható az is, milyen hatása lesz mindennek az éghajlat változására. Ezek a mérések mind hozzájárulnak Földünk és az éghajlat működésének egyre átfogóbb megértéséhez.
Videó: NASA
