„Mérföldkövek” XIX. – Adalékok a zselízi Szent Jakab templom építéstörténetéhez

„Mérföldkövek” címmel rendeztek helytörténeti konferenciát 2015. április 30-án a komáromi Duna Menti Múzeumban. Az alábbiakban Buday Péter Adalékok a zselízi Szent Jakab templom építéstörténetéhez című előadását kísérhetik figyelemmel.

Zselíz legrégibb, részben máig fennmaradt építészeti emléke a Szent Jakab templom. A szakirodalom elsősorban az oltárasztalként szolgáló későantik szarkofággal, illetve középkori freskókkal kapcsolatban tartja számon, figyelmen kívül hagyva az épület történetének meghatározó szakaszait. 2014-ben, a templom műemléki kutatásával összefüggésben alkalom nyílt a vele kapcsolatos, elsősorban újkori (XVIII-XX. századi) levéltári anyag feldolgozására. Figyelmünk az 1730 utáni barokk átalakításokra, az 1880-as években megvalósult restaurálásra és a II. világháborút követő újjáépítésre irányult. A kutatott források közül külön kiemelkednek a zselízi uradalom levéltárának a templomra vonatkozó, ez ideig kevésbé vizsgált iratai, valamint az uradalom és a Műemlékek Országos Bizottsága között folytatott levelezés. A plébániaegyház három utolsó, lényeges renovációja illusztratív módon tükrözi közel 70 év műemléki szemléletének fejlődését, a purista szellemű, „stylszerű“ restaurálástól kezdve a háború okozta károk felszámolásáig.

Buday Péter (Comenius Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténeti Tanszék, Pozsony)

[mappress mapid=”8″]