Rokonlátogató • Hantik

Ahol a férfiak öt, a nők négy lélekkel rendelkeznek. Ízelítők Szalkai Zoltán „Hanti világ – Sátorlakók” című dokumentumfilmjéből. 

A hantik (régebbi szövegekben az osztjákok), Oroszország egyik őshonos népcsoportja, akik legfőképpen Hanti- és Manysiföldön élnek, közülük 26694 fős népesség él a Tyumenyi területen, akik közül 17128 fő él Hanti- és Manysiföldön, 8760-an a Jamali Nyenyecföldön, 873-an a Tomszki területen és 88-an Komiföldön élnek a 2002-es orosz népszámlálás adatai alapján. A hantik legközelebbi nyelvrokonai a manysik és a magyarok.

A hantik többsége manapság az orosz ortodox egyház tanításait követi, mely kiegészül bizonyos esetekben a sámánizmussal és a reinkarnáció tanaival. A hagyományos hanti vallás a természetimádás, a természetközeliség vallása volt.

A vadász életmóddal kapcsolatos az úgy nevezett medveünnep, amelyet egy-egy elejtett medve esetén tartottak meg. Ezen vallási rítus az elejtett állat nemétől függően akár 5-6 napig is eltarthatott, melynek során számos rituálé közt mintegy 300 dalból szőtt, különféle hagyományos rítusokkal tarkított vallási ceremóniát tartottak. Ezen dalok fontos részét képezték e kultúrának. Ilyen fontosabb dalok például a

• Nukh Kiltatty Ar (Az ébredés dala)
• Ily Vukhalty Ar (Az eljöttél hozzák az égből dal), amely egy történet Torunról, aki az ég istene. Torun fia elküldetett a Földre, hogy uralkodjon az emberek felett, ám elfelejtette apja tanácsait és elveszítette halhatatlanságát, bestiává változott (medve) majd a vadászok megölték őt.
• Il Veltatty Ar (Az Altató)

A varjú kultúra a tavaszhoz köthető ünnepkör, melynek ünnepnapja áprilisra, manapság április 7-ére esik, mely egyben a kinyilatkoztatás napja is.

A hantik nyelve az uráli nyelvcsalád ugor ágához tartozik. A hanti nyelvben tíz dialektus van, köztük északi, déli és keleti alcsoportok. A hanti nyelv kapcsolódik a manysi nyelvhez és a magyar nyelvhez.

Hitviláguk olyan gazdag, szellemeik száma olyan nagy, hogy lehetetlen pontos számukat és nevüket megállapítani. Ez azért is nehézségekbe ütközik, mert az egyes istenségek sorsa nem egyforma: a legfőbb istenek állandóak, de a személyes vagy a házi bálványokat, ha nem vagyunk velük megelégedve, bármikor lecserélhetjük. Arra is van példa, hogy valaki kölcsönadja a bálványát, mert az mindig segít. Ráadásul vannak olyan bálványok, amelyeket csak bizonyos területeken tisztelnek, ugyanakkor olyan is van, aki széles körű kultusznak örvend, de területenként máshogy nevezik. Gyakran nem lehet azonosítani, hogy ugyanannak az istenségnek más megnevezéseivel találkozunk, vagy több, egymástól különböző szellemmel van dolgunk.
          A hantik és manysik hite szerint a világ három nagy szférára tagolódik: felső világ (ég), középső világ (föld), alvilág (a föld alatt). A legfőbb isten Numi-Tórum, azaz Felső-ég Atya. Ő határozza meg születéskor a sorsot. Szeretetből irányít, ő a „jó” atyja. Az égben lakik, szent színe a fehér, tehát fehér állatot, fehér textíliát kell áldozni számára. Színe elé csak a leghatalmasabb sámánok juthatnak, és csak nagy kéréssel fordulnak hozzá, vagy még azzal sem, hisz úgyis minden eldőlt születéskor. Meh anki, Föld Anya Numi-Tórum felesége vagy anyja, ez helyenként különböző. A földben lakik, neki sötét színű állatot áldoznak, és az áldozat tárgyát nem fára akasztják, hanem a földre teszik.
          A két főisten nászából hét fiú és hét leány született, az ő nevüket és hatáskörüket már csak kevesen és pontatlanul tudják felidézni. Legfontosabb közülük Tyoresz naj imi, a Tűz istennője, Kaltes imi, aki születést segíti és az élettartamot határozza meg, Szornyi kan iki, aki a legtöbb mitológiában meglévő Világügyelő férfiú alakjával azonos, Asz iki, az Ob istene és a halak ura, valamint Kiny iki, az alvilág ura, a betegségek istene.