„A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját” • Az aradi tizenhárom

E naphoz kötődően számtalan megemlékezés zajlik szerte a világban. Leiningen-Westerburg Károly utolsó szavai: „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.” 

Az aradi vár a Maros déli partján épült fel 1763–1783 között, Mária Terézia uralkodása idején. A sáncárokkal övezett, szabályos hatszög alakú vár többszintes, téglából és tömörített földből épített kazamatákból áll. Belső részein kaszárnyák találhatóak, de felépítettek itt egy barokk stílusú templomot és egy Ferenc-rendi kolostort is, kórháznak. A hatalmas létesítmény 3600 katonát és közel 300 ágyút tudott befogadni.
Az 1848–49-es szabadságharc idején az aradi vár sokáig osztrák kézen volt, és csak 1849 júniusában engedték át a magyar honvéd csapatoknak. Augusztusban a magyar kormány áthelyezte székhelyét a városba, majd Kossuth itt adta át a hatalmat Görgeynek. 
1849 után Haynau rendezte be a városban főhadiszállását, és innen irányította bosszúhadjáratát a forradalom vezetőivel szemben.
A szabadságharc tábornokait a várban, illetve a vár közelében végezték ki, a későbbiekben pedig a forradalom számos egyéb vezetője raboskodott az aradi vár börtönében.
1918 után a vár román katonai objektum lett, 1944 és 1958 között pedig a bevonuló szovjet csapatok birtokolták. Ezután újra a román hadsereg kezébe került, napjainkban is katonai objektum. 
A műemléknek nyilvánított barokk templom teteje közben beomlott, az épületet az egykori ferences kolostorral együtt az összeomlás veszélye fenyegeti. 

Az aradi vértanúk emlékoszlopa a vártól kb. 500 méterre, a főúton jobbra kanyarodva, a Váralja negyedben található, egy focipálya mellett. 
Az emlékművet 1881. október 6-án avatták fel, a magyar forradalom és szabadságharc 1849-ben, Aradon kivégzett tizenhárom tábornokának emlékére. Az emlékmű egyik oldalán a kivégzés dátuma, a másik három oldalon a tábornokok neve szerepel, a kivégzés sorrendjében. Az építmény talapzatába, 1974. október 6-án, külön kis ládákban helyezték el tizenegy vértanú földi maradványait: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly tábornokokét. Kiss Ernő maradványai Eleméren (ma Jugoszlávia), míg Desewffy Arisztidéi Margonyán (ma Szlovákia) nyugszanak.
Az emlékműnél minden év október 6-án nagyszabású megemlékezéseket tartanak.  http://youtu.be/VUhw1r-x0cM

Kép: Thorma János: Aradi Vértanúk. Poeltenberg Ernőt elsőnek vitték a bitófához.

A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondatok:

• Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.
• Damjanich János: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.
• Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.
• Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.
• Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.
• Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.
• Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.
• Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.
• Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.
• Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.
• Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.
• Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.
• Poeltenberg Ernő: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.

Magyari Lajos székelyudvarhelyi költő Lázár Mihály üzenete című versét versét Dinnyés Jóska énekelte ismertté… Szabina Zoltán előadásában: