105 éve született Clara Rockmore egzotikus szépségű theremin-játékos

Clara Rockmore „Clara Rockmore kezeit betegség támadta meg, fel kellett adnia hegedűművészi karrierjét. Úgy gondolta, hogy Professzor Theremin találmánya segítségével újra zenélhet, hiszen a theremint nem kell megérinteni ahhoz, hogy megszólaljon.” • „A világ első térvezérlésű elektronikus hangszere, a theremin, és feltalálójának élettörténete az 1980-as évek közepe óta foglalkoztat. 1991-ben tanúja voltam Leon Theremin és Clara Rockmore utolsó koncertjének a New York-i Radio City Music Hall-ban. A koncert után kezdtem szisztematikusan kutatni a thereminre és feltalálójára vonatkozó emlékeket.” 

https://vimeo.com/20787611

„A szintetizátor megjelenése és tömeges elterjedése eddig elképzelhetetlen, új dimenziókat nyitott a zeneművészetben, és alapvető változásokra kényszerítette a zeneipart. Ma már gyakorlatilag bármilyen hangszer hangját elő lehet állítani – szintetizálni – elektronikus úton.”

https://youtu.be/oSP2dw89_jM

„Bob Moog gyermekkorában ismerte meg a theremint, a világ első térvezérlésű elektronikus hangszerét, amelyet az 1930-as években, a feltalálótól vásárolt licence alapján, az RCA gyártott és forgalmazott Amerikában. A hangszert Lev Szergejevics Tyermen (nevét később Leon Thereminre változtatta) orosz tudós találta fel, 1920-ban. Az akkor újonnan felfedezett elektroncsövekkel oszcillátorokat épített, ezek állították elő a hangszer hangját. A hang erejét és magasságát az oszcillátorokat tápláló elektromos áram feszültségének változtatásával kontrollálta. A feszültség változtatását nem gombok, vagy kapcsolók segítségével oldotta meg, hanem a hangszer körül kialakuló elektromágneses erőtér manipulációjával. A theremint nem kell megérinteni ahhoz, hogy megszólaljon. A thereminjátékos a készülék dobozából kiálló két antenna felé közelítve, vagy távolítva kezeit szabályozza a hang erejét és magasságát. A baloldali antennához közeledő, vagy távolodó kéz a hangerőt, a jobboldali antenna erőterében mozgó kéz a hang magasságát szabályozza. Az eredeti theremin hangja az emberi énekhang és a vonóval játszott fűrész hangjának ötvözete.”

https://youtu.be/ZnGEXRmXXu8

„Professzor Theremin Clara Rockmore meghívására érkezett Amerikába. Az orosz származású, Szentpéterváron született hegedűművésznő a bolsevik forradalom után néhány évvel, családjával emigrált Amerikába. Clara, a szentpétervári konzervatórium növendékeként látta Professzor Theremin egyik koncertjét. Elbűvölte a mágikus hangszer hangja és a  tudós egyénisége. Amikor értesült párizsi koncertjéről, francia barátai segítségével kinyomozta szállodai címét és levelet küldött neki. Meghívta Theremint Amerikába és vállalta amerikai koncertkörútja megszervezését. A levélhez 12 koncertre szóló szerződést, elsőosztályú hajójegyet, és egy húszezer dollárt érő csekket mellékelt.

Clara Rockmore kezeit betegség támadta meg, fel kellett adnia hegedűművészi karrierjét. Úgy gondolta, hogy Professzor Theremin találmánya segítségével újra zenélhet, hiszen a theremint nem kell megérinteni ahhoz, hogy megszólaljon. Megkérte a tudóst, hogy építsen számára egy theremint és tanítsa meg használatára.”

„Az egzotikus szépségű, theremin-játékával a lélek legrejtettebb mélységeit felkavaró nő a sajtófotósok kedvencévé vált. Portréját Frida Kahlo, Diego Rivera muralista, ma férjénél is elementárisabb tehetségűként elismert, felesége festette meg, amikor Clara, Professzor Theremin társaságában meglátogatta mexikói házukat. A háznak Clara Rockmore-on és Leon Theremin-en kívül egy harmadik híres, orosz vendége is volt: Leon Trockíj, az orosz forradalom száműzött alvezére. Professzor Theremin részletes jelentést írt a látogatásról az orosz titkosszolgálatnak. Néhány hónappal később Trockíjt jégcsákánnyal megölték a mexikói házban. Gyilkosa Sztálin személyes parancsára cselekedett.”

https://youtu.be/iZmFJl8Px5Q

„A szenzációs sikerű koncert-körút után Professzor Theremin újabb találmányok kifejlesztésén kezdett el dolgozni. Először elektronikus csellót épített, amelyen vonó nélkül lehetett játszani, majd konstruált egy színpadot, amely érzékelte és hanggá alakította a táncosok mozgását. A színpadot Terpsitone-nak nevezte el. Megépítette a Rhythmicon-t, a láthatatlan dobokat, amelyeken a készülék körüli erőtér pontjait ütve lehetett játszani. Különböző tónusú thereminekből összeállított zenekarával rendszeresen adott koncerteket New York legnagyobb koncert-termeiben.

Professzor Theremin 13 évet töltött a tudósok fogvatartására létesített szibériai fogolytáborban, amelyet Szolzsenyicin írásaiból ismerhetünk. A fogvatartott tudósok titkos katonai célokra és kémkedéshez szükséges készülékek kifejlesztésén dolgoztak. Professzor Theremin feladata lehallgató-berendezések, távirányítók és robot-repülőgépek tervezése és építése volt. Legközelebbi munkatársa a repülőgéptervező Tupoljev lett, akivel több, mint egy évtizedig dolgoztak ugyanabban a munka-brigádban. Tupoljev, később, a hidegháború enyhülésének éveiben, tagja lett egy Amerikába látogató orosz tudós-küldöttségnek. Professzor Thereminre, annyi évtized után is, még emlékeztek Amerikában. Az újságírók kérdéseire válaszolva Tupoljev letagadta, hogy ismeri Theremin-t és azt állította, hogy nincs tudomása hollétéről.

A 6 méter vastag betonfalon is áthatoló, Burán nevű lehallgatóberendezés kifejlesztéséért Leon Theremin 1950-ben kegyelmet és Sztálin díjat kapott, de továbbra sem engedélyezték, hogy kapcsolatba lépjen amerikai feleségével és barátaival. Megbízták, hogy telepítsen lehallgató-berendezéseket Sztálin Kreml-beli lakásába. Sztálint nem érdekelte a theremin, de annál szívesen hallgatta vendégei, beosztottai bizalmas beszélgetéseit hálószobájából. A tudós a moszkvai konzervatórium akusztika-tanszékén kapott állást. Folytathatta kísérleteit. Többek között kifejlesztette a polifónikus, többszólamú theremint és a lég-zongorát, amelyen játszva a billentyűk felett mozgó kéz állította elő a hangokat, s a zongora pedáljai ugyancsak virtuálisak voltak.”

A rendkívül izgalmas cikket a feltaláló kalandos sorsáról érdemes elolvasni itt:

Najmányi László: Bob Moog és Leon Theremin

Forrás: Artportál