A Híd Országos Tanácsa elfogadta az új kormánykoalíció létrejöttét
Bugár Béla az országos tanács ülése utáni sajtóértekezleten azt mondta, hogy ami a magyar kisebbséget illeti, még a Radičová idején sem sikerült olyan kisebbségi témákat bevinni a programba, mint most, a Smerrel és az SNS-el együttműködve. A Híd Országos Tanácsának ötven tagja van, közülük negyvenen szavaztak igennel, hárman nemmel, egy tag tartózkodott.
A Híd levele Szlovákia polgáraihoz
A március ötödikei parlamenti választások eredménye olyan politikai és társadalmi változásokat hoztak, amelyek nagymértékben bonyolulttá tették a választások utáni helyzetet. Valamennyi politikai párt olyan döntések előtt állt és áll, amelyek nem voltak és nem lesznek egyszerűek.
A Híd stabil, jobboldali kormány megalakítására törekedett. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy annak ellenére, hogy a polgárok egy része ezt a megoldást részesítette előnyben, a választási matematika nem tette lehetővé egy ilyen kormány létrejöttét. 72 képviselő nem elég a stabil kormányzáshoz.
Meggyőződésünk, hogy Szlovákiának ma a hazai és nemzetközi helyzetre való tekintettel elsősorban a stabilitásra van szüksége. A bizonytalan ukrajnai helyzet, a menekültkérdés és humanitárius válság, az eurozóna lehetséges problémái, az EU soros elnöksége, valamint egy nagyon fontos belpolitikai ügy – az extrémizmus terjedésének reális veszélye – vezetett oda, hogy megtegyük azt a lépést, amelyet nagyon nehéznek tartunk, de a közvélemény egy részének véleményétől eltérően nem feltételezzük azt, hogy tragikus lenne.
Ez a megoldás lehetővé tette választási ígéreteink betartását:
Szlovákia számára a legrosszabb megoldás az egyedül kormányzó Smer, ill. a Smer és az SNS által alkotott lett volna – ezt megakadályoztuk,
Célunk, hogy amit teszünk, az jó is legyen, ne csak népszerű,
törekedni fogunk arra, hogy programunkból a maximumot tudjuk megvalósítani: Szlovákia euro-atlanti irányultságának fenntartása, a jogállam, régiófejlesztés, a kisebbségek, a nyugdíjasok, a kis- és középvállalkozások érdekei, az iskola- és egészségügy kérdései.
A politika nem mindig fekete-fehér és nem is kívánságműsor. Ha felróják is nekünk, hogy gyorsan cselekedtünk, szeretnénk rámutatni arra, hogy az, ami a közbeszédben történik egyértelművé teszi, hogy gyors stabilizációra volt és van szükség.
Ezt a harcot, amely számunkra nem a gyűlöletről, hanem a jogállamiság fenntartásáról szól, felelősségünk teljes tudatában kezdtük és tisztában vagyunk a lehetséges következményekkel. Ezt a felelősséget tudatosan vállaltuk, bár tudjuk, hogy amit teszünk, az nem mindenki körében népszerű. Csak a jövő mutatja majd meg, igazunk volt-e. Mi ma meg vagyunk győződve arról, hogy amit teszünk, az helyes.”
