Nem kenyerem a cifra szó • Ratkó József (1936–1989)

2016. december 15. csütörtök

Ratkó József meg nem élt 80. születésnapjára emlékeztek idén tisztelői. A költő 1936. augusztus 9-én született Budapesten. Iskoláit Pesterzsébeten kezdte, majd vidéken lelencgyerekként folytatta. Élt Vámosmikolán, Sándorfalván, Budaörsön, Miskolcon, Parasznyán, Erdőbényén, Hajdúhadházon, Tiszadobon, Nyíregyházán. Dolgozott állami gazdaságban, borpincészetben, illetve segédmunkásként az Építéstudományi Intézetben. A Szegedi Tudományegyetemen magyar–olasz szakon tanult (1956–1958). 1955-től közölték verseit a folyóiratok (Alföld, Új Írás, Napjaink, Tiszatáj, Élet és Irodalom, Kortárs, Szabolcs Szatmár Népe). Első verseskötetének címe: Félelem nélkül.

zene: Faggyas László
vers: Ratkó József
videó: Komáromi János
RATKÓ JÓZSEF EMLÉKEST, IV. InternetVers Fesztivál, 2011. május 7., Paks, Városi Művelődési Központ
http://www.hangraforgo.hu/

______________________
Önéletrajza 1966-ban jelent meg. Nyíregyházán újságíróként dolgozott, majd a nagykállói Krúdy Gyula Járási Könyvtár igazgatója lett. Az ének megmarad (Hetek) versantológia költői közösségéhez tartozott. Segítsd a királyt című színpadi művét, verses drámáját a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mutatta be 1985-ben. Rövid betegség után 1989. szeptember 13-án hunyt el Debrecenben.

Részlet az 1985. október 22-én, Lakiteleken megrendezett Élő antológia című estből. Lezsák Sándor, akkor még fiatal népművelő köszöntő szavai után Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című versét halljuk, majd Ratkó József mondja el a Tánc című versét, amelyet a költő Fábry Zoltánnak, a stószi remetének ajánlott. A kerékpártúrák, ifjúsági klubok és táborok közönsége Dinnyés József előadásában emlékszik rá.

_________________________
Ratkó József szellemi és művészi teljesítményének emlékére a nagykállói középiskola Ratkó József Irodalmi Napokat, 2001 óta pedig ennek keretében Országos Ratkó József Vers- és Prózamondó Versenyt rendez a Magyar Versmondók Egyesülete és tagszervezete, az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület szakmai segítségével. 1993-ban Ratkó József díjat alapított a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány. Személyére és költészetére a Magyar Versmondók Egyesületének tagjai emlékeztek 2006-ban, születésének 70. évfordulóján. Testvéröccse, Dr. Ratkó István matematikus, rendszeresen szervez előadóesteket a tiszteletére, ahol maga is előad verseiből.

Ratkó József életműsorozatának harmadik részeként jelent meg az a kiadvány, amely a költő prózáit tartalmazza. A könyvet a szerző jelenlétében, a Ratkó József Városi Könyvtárban mutatták be a közelmúltban. A kötet különlegességét az adja, hogy Ratkó Józsefnek életében nem jelent meg önálló prózakötete. • Nagykálló Nagykállói Televízió 2014 •

Születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából Ratkó József költőre emlékeztek idén augusztusban a róla elnevezett városi könyvtárban. Fonódó életek címmel Jancsó Sarolta színésznő adott elő műsort, akit Baráz Ádám zeneszerző kísért zongorán. • Nagykálló Nagykállói Televízió 2016 •

__________________________
Ratkó József édesapjának testvére, a »ratkó-gyerekek« névadója, Ratkó Anna 1949 és 1953 között népjóléti, majd egészségügyi miniszter volt. A költő róla szóló gyilkos gúnyú versének címe: Nagynéném, a miniszterasszony.

Nagynéném, a miniszterasszony

Halottról rosszat nem beszélek;
gyalázata rám szállna vissza,
s nem volna nyugtom, míg csak élek –
családja átkozódna, szidna,
s ezért – korántsem mintha félnék –
nehogy a szó sebet fakasszon,
szapulom – hál’ istennek, él még
nagynéném, a miniszterasszony.

Régóta viszket már a nyelvem;
s mert szavaira nem vigyáztam,
hány buta tréfáját lenyeltem,
amíg e rímre ráhibáztam!
S ha sokszor is hagyott a bajban –
túl vagyunk rajta, nem haragszom.
Szárazkolbásszal traktált hajdan
nagynéném, a miniszterasszony.

Igaz, hogy akkor még szegény volt
az istenadta, nem miniszter.
A keze bütykös és kemény volt,
haját a gond beszórta liszttel;
ő maga tett el hűs uborkát,
s nem volt cselédje, ki dagasszon,
és még nem hordta fönn az orrát
nagynéném, a miniszterasszony.

S nincs erre az orrbántz-ra vegyszer;
hiába hánytam a keresztet,
magasztos, miniszteri keggyel
egy levelet is megeresztett.
Számat, fülemet telesírta,
de benne nem volt semmi hasznom,
s a tárgyragot két t-vel írta
nagynéném, a miniszterasszony.

Ne vesse senki a szemére,
nem érdemel rovót a néném.
Ha szidnák, bárki ellenére
foggal, körömmel védeném én.
Ne firtasd, egyszerű a titka
– megsúgom, de köztünk maradjon –:
hat elemit járt összevissza
nagynéném, a miniszterasszony.

Egyszer oszt’ meg is látogattam.
Ő volt a gazda, én a vendég.
Nem volt hiányom szép szavakban,
s a zsömlét is vastagra kenték;
sohse volt jobb a dolgom, mint ott –
s mikor eljöttem – nem panaszlom –,
markomba nyomott húsz forintot
nagynéném, a miniszterasszony.

Ajánlás:
Költő, ugass, lelked kitátva!
mindegy, csak a szekér haladjon.
Talán majd ezt is megbocsátja
nagynénéd, a miniszterasszony.
1954