John Halas animációs világa

2017. január 15. vasárnap

2016. október 4. és 18. között Pozsonyban volt látható a múlt században Angliában alkotó legendás, magyar származású filmrendező, Halász János (1912–1995) életművét bemutató kiállítás, amely betekintést nyújtott a rajzfilmek alkotási folyamatába, a feleségével, Joan Bachelorral végzett közös munkájukba. A tárlat a világ rajzfilmtörténetének meghatározó jelentőségű korszakát is bemutatta. A kiállítást összeállította és a tárlatot megnyitja a művész lánya, Vivien Halas. A kiállítást a XIII. Pozsonyi Animációs Biennále keretében tartották a Pozsonyi Magyar Intézetben.

Talán leghíresebb alkotása a George Orwell Állatfarmjából készült rajzfilm (1954). Az első egész estet betöltő európai animációs filmhez száz rajzoló 250 ezer rajzot és 1800 hátteret készített. Az alkotás az „év legjobb filmje” lett Angliában, a kritikusok elismerték végre, hogy a rajzfilm nem csak gyermekek szórakoztatására alkalmas.

https://youtu.be/Wss6vvFOoeY

_________
John Halas (Halász János) 1912. április 16-án született Pesterzsébeten egy újságíró és egy balerina hetedik gyermekeként. Tizenhét évesen otthagyta az Est-lapokat, ahol illusztrátorként dolgozott, és egy apróhirdetésre jelentkezve Párizsba ment kirakatrendezőnek. A hirdetéssel azonban becsapták, csak címfestőként kapott munkát, egy év múlva haza is tért.
Bortnyik Sándor grafikusiskolájában lett asszisztens, itt kötött barátságot a magyar filmgyártás későbbi kiemelkedő alakjaival, Macskássy Gyulával, Kassowitz Félixszel és Pál Györggyel (utóbbi George Pal néven lett Oscar-díjas rendező). Együtt hozták létre a Nagymező utcai rajzfilmstúdiót, ahol az életből ellesett mozgásokat rajzolták meg. Pályafutását egyszer s mindenkorra meghatározta, hogy megismerkedett Breuer Marcellal és Moholy-Nagy Lászlóval, rajtuk keresztül a Bauhaus-mozgalommal.
Halas 1936-ban egy kisfilm gyártására utazott Angliába, de ott ragadt, és grafikus tervezőként helyezkedett el. Egy Liszt Ferenc gyermekkorát bemutató kisfilm készítése során dolgozott együtt későbbi feleségével, a rajzoló Joy Batchelorral. Az általuk 1940-ben alapított (ma is működő) Batchelor-Halas Stúdiót az angol rajzfilm megteremtőjeként, Walt Disneyéhez fogható műhelyként tartják számon a filmtörténetben. Fénykorában ez volt a legnagyobb rajzfilmstúdió Európában. A második világháború idején állami megrendelésre hetven antifasiszta, oktató és nevelő propagandafilmet, illetve a kormány intézkedéseit magyarázó rövidfilmet készítettek, főszerepben a külön erre a célra teremtett suta kis figurával.

1963-ban készítette Autománia 2000 című alkotását, amely az első brit animációs film volt, amit Oscar-díjra jelöltek. Szívesen alkalmazta a technikai újdonságokat, 1951-ben az ő nevéhez fűződött az első európai sztereó rajzfilm, A bagoly és a cica, valamint 1981-ben a Dilemma, az első teljes egészében komputeranimációval készült film is (a kiselefántról szóló mese alakjait Kass János rajzolta meg).
Pályafutása során 2500 animációs film munkálataiban vett részt, tizenkét könyvet írt a témában. Egyik legnagyobb vállalkozása a Nagy mesterek című dokumentumfilm-sorozat volt, amely a legkiemelkedőbb festők – köztük Leonardo, Botticelli, Toulouse-Lautrec – életét és munkásságát mutatta be.
Élete alkonyán kiállításaival többször is részt vett a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, illetve a kecskeméti animációs filmfesztiválon. Szerette volna az alföldi várost a rajzfilm Hollywoodjaként látni. Még idősen is akcentus nélkül beszélt magyarul. Alapító elnöke, haláláig díszelnöke volt a Nemzetközi Animációs Filmszövetségnek. 1972-ben a Brit Birodalmi Rend (OBE), illetve itthon a Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki. 1989-ben Anny Award-díjat (az Oscar-díj animációs változata) kapott Hollywoodban a nemzetközi szakma elismerése jeléül. 1990-ben a Zágrábi Nemzetközi Rajzfilm Fesztiválon Életműdíjat kapott.