Az ökológia elmélete darwini alapokon

Öt magyar kutató összeült, hogy az alapokról elindulva felépítse az ökológia darwini elméletét. Munkájukból Theory-based ecology: A Darwinian approach címmel könyv született, mely jó eséllyel alapművé válik

az ökológusok következő generációja számára. A könyvbemutatón elhangzott szakmai előadások felvételei 2017. március 7-től megtekinthetők az mta.hu-n. Megtekintettük, és megosztjuk, mert okos emberek okos meglátásainak megosztásánál okosabbat nem tehet senki.

Az ökológia elmélete darwini alapokon – az Akadémia Székházában tartott konferencia előadásai

„A közgazdaságtan is akkor vált igazán »tudományossá«, amikor a matematikai módszereket intenzíven kezdték el alkalmazni, míg ugyanez a szemlélet a darwini gondolatokkal adott óriási lehetőséget a biológiának” – mondta Vida Gábor köszöntőjében. Mint elmondta, Juhász-Nagy Pállal már a hetvenes évek elején megállapították, hogy az ökológia iránt érdeklődőknek erősebb matematikai alapokra volna szükségük. Ezeket az alapokat tárja az olvasó elé a Theory-based Ecology, mely a populációnövekedés szabályszerűségeitől és a populáció genetikai összetételéből adódó jelenségektől elindulva eljut az élővilág változatosságáig. A magyar genetika és evolúcióbiológia iskolateremtő kutatója rendkívüli elismerésnek nevezte, hogy az Oxford University Press gondozásában egy színtiszta magyar szerzőgárda könyve jelenhetett meg.

Vida Gábor köszöntője után a könyv szerzői és két vendégelőadó tartott előadást.
Elsőként Pásztor Erzsébet hasonlította össze a biológiai evolúció ökológiai és populációgenetikai elméletének alapelveit, és felvázolta az ökológia fejlődési perspektíváit (0:10-től).
Ezt követően Magyar Gabriella fejezetről fejezetre haladva ismertette a könyv tartalmát (31:57-től).
Czárán Tamás az elmélet alkalmazásának egyes nehézségeibe nyújtott betekintést a térbeliség modellezése kapcsán (56:54-től).
Botta-Dukát Zoltán bemutatta, miként segít az elmélet a különböző növényfajok együttélését lehetővé tévő tulajdonságokat kiszűrő statisztikai eljárások értékelésében (1:22:50-től).
Barta Zoltán az élőlények időbeli viselkedési mintázatainak modellezési lehetőségeit tekintette át általánosságban és vonuló madarak példái révén (1:45:37-től).
Szathmáry Eörs meglepő hasonlóságot tárt fel a tanuló rendszerek és élőlények bizonyos szabályok szerint viselkedő közösségei között, felvetve az „ökológiai memória” létezésének lehetőségét (2:13:47-től).
Végül Meszéna Géza az ökológiai és az evolúciós elmélet összekapcsolását lehetővé tevő eredményeket mutatta be a gyakori félreértések tükrében (2:41:27-től).