KOJOT • (Ne hagyja ki!)

A filmben egy megcsömörlött fiatal férfi veszi fel a harcot a hatalmával korlátlanul visszaélő, mindent bekebelező oligarchával. Február 15-én 18 órától bemutató a komáromi Vasmacska Filmklubban.

Az öreg Bicsérdi afféle kojot, aki jellemével vívta ki magának a tiszteletet. Halálával megváltoznak az erőviszonyok Tűzkőn, városi unokája örökli a földet, melyre a helyi hatalmasság is szemet vet. Misi a nagyapja vére, de a kis kojot jelző kiérdemléséhez vezető út hosszú és fájdalmas.

A gyönyörű környezetben játszódó történetben a jog és a szép szó mit sem ér, miközben olyan témák kerülnek elő, mint a férfi és női szerepek vagy az apák árnyékából kilépő fiúk. Van, akinél a durvaság, a nyers erőszak egyszerű jellemhiba, míg másnál egy sokkal mélyebben gyökerező és összetettebb egzisztenciális probléma manifesztálódik egy bal horogban.

»Eredetileg azon gondolkodtunk, hogy legyen a címe Vaquero – spanyolul cowboy –, de azt nem akartam, hogy „vakeró”-nak mondják. A kojot egy szimbolikus rendszer a farkassal: ragadozóvá kell válnod, hogy megvédd, ami számodra fontos, különben eltaposnak. (…) Azon rugóztam, hogy KOJOT sokan vagyunk az én generációmban – most voltam 40 éves – úgy, hogy nincs hangunk. Kussban vagyunk, és közben lapul egy csomó értelmes gondolat, feszülés és valamifajta pulzáló energia, csak szép lassan meghal, elvész, átalakul, betörik. Ez a film ennek akar egy picit utat engedni. Ennek, ami benned van, hogy ne legyél puhaKOJOT, állj már föl végre KOJOT, hogy mondd meg a főnöködnek, a balKOJOToknak, mindenkinek aki jogot formál ahhoz, hogy KOJOToljon téged, hogy a KOJOT KOJOT anyját, egy KOJOT vagy! Erről szól a film. Annyira aktuális, lépten-nyomon mindenhol ezt látom. Kussolás, cinikusság, félelem, mindenki a facebookon mekeg, fujol, de nem áll melléd, ha KOJOTban vagy.« (Kostyál Márk rendező)

A főbb szerepeket Mészáros András, Dobra Mara, Mátray László, Bocsárszky Attila, Orbán Levente, Kovács Frigyes, Szabó Gabi és Salat Lehel alakítja.

Fülledt forróság, kisvárosi sivárság, kimondatlan társadalmi problémák, hierarchia harcok. Ez Tűzkő városa, valahol Magyarországon, valamikor mostanában. Ide érkezik Misi, aki megörökölte nagyapja házát és birtokát. Misi kiábrándult, frusztrált, folyton menekülő fiatal, aki nem találja a szerepét az életében, munkájában, párkapcsolatában. Misi nekikezd a ház építésének néhány segítőjével, de ez sérti a környék oligarcháinak érdekeit. Súlyos harc kezdődik a földért, a szerelemért, az életért. Misi minden szempontból igazi kojottá, prérifarkassá, válik. Egy igazi eastern film, különleges képi világgal. A rendező, aki egyben az operatőre is a filmnek, anamorf objektívet használt, mely az emberi látáshoz sokkal közelebb álló szélesvásznú és jobb felbontású képet eredményez.

„Erős film, erős üzenetek. A Tanú is egy korszak filmje volt. Azt hiszem ez is az.” (L. Ritók Nóra)