165 éves a Singer-varrógép
165 éve történt, hogy Isaac Merrit Singer (1811–1875) szabadalmaztatta a varrógépet. Varrógépek addig is voltak, meg azután is kifejlesztettek ilyeneket, de Singer találmányát, bátran mondhatjuk, életművének ékét senki más nem tudta felülmúlni.
Az Isaac Merritt Singer-féle varrógép volt az első olyan szerkezet a modern ipartörténetben, melyet tömegével tudtak előállítani, ami persze azt is jelentette, hogy óriási kereslet volt iránta. Ez a varrógépipar, és a hozzá kötődő egyéb iparágak – szerszámgép alkatrészek, textilgyártás, ruhaipar – hatalmas fejlődésével járt együtt.
A varrógép története Singer fellépését megelőzően nem mondható túl hosszúnak, hiszen az első láncöltéssel dolgozó masinát 1790-ben helyezték működésbe. Az ezt követő időszak egyre újabb és újabb technikai megoldásaikkal kezdetben nem voltak túl sikeresek, és például a kizárólag kézi varrással dolgozó szabók sem segítették elterjedésüket. 1820-ban egy bizonyos B. Thimmonier nevű francia szabó elkészítette az első varrógépnek nevezhető alkalmatosságot. Fából csinálták, 80 darabot helyeztek üzembe, a francia hadseregnek varrtak ruhákat rajtuk. A francia szabó tönkrement, Amerikába menekült.
Ezután lépett színre Isaac Singer. Elődei találmányait saját ötleteivel kiegészítve megalkotta az első háztartási varrógépet. Ilyen saját lelemény volt például a pedálhajtás.
A szerszámgép gyártás hatalmas mértékű fellendülése is kellett természetesen ahhoz, hogy a varrógéphez hasonló, nagy pontosságú alkatrészeket követelő szerkezetek is elterjedjenek. Jellemző adat, hogy 1870-ben Amerikában csak a Singer-féle varrógépből 465 ezer darabot gyártottak.
Érdekes összefüggés van a varrás és a biciklizés között: 1890-re a világpiac már telített volt varrógépekkel, a varrógép gyártók tehát elkezdtek kerékpárokat készíteni. Aztán például az Opel bicikligyárból nőtt ki az autóüzem. A harmadik tömeges méretekben előállított árucikk az írógép volt, ennek gyártását 1874-ben a Remington cég indította el. Ők mostanában villanyborotvával nyomulnak.
Isaac Merritt Singer élete meglehetősen változatosnak mondható. Feltalálósága előtt és közben színészként is dolgozott. Első találmánya 1839-ben egy kőfúrógép volt, ezzel 2000 dollárt keresett. Ebből a pénzből azonnal visszatért a korábban elhagyott színpadra. Ám ott a színház iránti vonzalma egyre inkább átcsapott a színésznők iránti érdeklődésbe. Meglehetősen zűrzavaros családi életet élt, ennek elegendő talán csak egy jellemző számadatát leírni: 1875-ös halálakor 23 gyermeke gyászolta.
Magyarországon manapság szinte fillérekért lehet vásárolni 100-120 éves még tökéletesen működő pedálos Singer varrógépeket. Aki kíváncsi korukra, és gyártási helyükre, az megkeresi a ma is virágzó Singer cég honlapját, ahol a gép gyártási számának beütése után megtudhatja, hol és mikor készítették szép formájú, fekete arany, intarziás burkolatú masináját. A nálunk használatos gépek többsége Singer két nagy amerikai gyárának leányvállalatából, az európai piac ellátását megcélzó Glasgow-ból került ki. Ezt a szerző egy bizományi áruházban vásárolt gyönyörű Singer gép birtokosaként ellenőrizte.
A legújabb kor használd és dobd ki szemlélete természetesen a varrógép ipart sem kerülhette el. Sorra tűnnek fel a két-három évente divatos formákban megjelenő, többnyire ismeretlen eredetű varrógépcsodák, de a Singerek sikerét egyik sem tudja túlszárnyalni.
Szívós fajta ez a gép. Szecessziós, öntöttvas lábazata, ha másképp nem, kerti asztal aljaként, vagy virágállványként szolgálja a szép formákra még ma is fogékony keveseket.
A legújabb kori amerikai történelemben nem csak a varrógépes ember viseli a világhírűvé vált Singer Isaac nevet. A Lengyelországból kivándorolt Isaac Bashevis Singer, XX. századi amerikai zsidó író hasonló magasságokat ért el, mint névrokona. 1978-ban például az irodalmi Nobel-díjat. Az a próza, melyet megteremtett, és melyen az idősebb irodalomkedvelő magyarok is felnevelkedtek, a maga eredetiségében, érzékenységében, érdekességében és őszinteségében legalább olyan hatású lehet, mint a tömegipar forradalmát előidéző varrógép.
Dippold Pál, MANDA
