Bérletszünetben: Bánk bán
ÚJ VIDEÓ a Komáromi Jókai Színházból: Bánk bán-ajánló (bérletszünetben: június 17-én, 15 órakor). Legnagyobb nemzeti tragédiánkat, Katona József Bánk bánját, melyet először Kassán játszottak 1833-ban, elvileg nem kell bemutatni senkinek.
Békétlenek, merániaiak, hazafias szólamok, Tiborc panasza… A Bánk bán azonban nem csak irodalmi méltatásokon keresztül értelmezhető. Annak a belső ellentmondásnak, emberi konfliktusnak modellszerű megfogalmazása, amely nemcsak történelmi kontextusban olvasható. Egy férfi vívódása, belső konfliktusa – mi az értékesebb és fontosabb: a becsület és a magánszféra tisztasága, vagy a közügyekben vállalt felelősség, a társadalmi ígéret? Mi történik, ha ez a két minőség egymásnak feszül? Lehet-e győztese egy ilyen háborúnak?
A Komáromi Jókai Színház 65. évadának utolsó bemutatója, az évad kielemelt előadása, Katona József Bánk bán című tragédiája 2017. április 27-től van műsoron. Az előadást Hargitai Iván rendezte, látványos díszletét Horesnyi Balázs, jelmezeit Kárpáti Enikő tervezte. Az előadás zeneszerzője Dobri Dániel, a koreográfiákat – színpadi mozgásokat Cortés Sebastián jegyzi. Az előadáshoz készült mai szövegkönyv, mely nagy hangsúly fektet az érthetőségre Perczel Enikő, dramaturg munkája.
„A Bánk bán nagyon tehetséges, shakespeare-i nagyságú remekmű – vallja az előadás rendezője, Hargitai Iván. – Azért is remekmű, mert könnyen átemelhető a mába. Férj-feleség-szerető-király-munka-szerelem-házasság témakörében nagyon bonyolultan mesél egy történetet Katona. Ráadásul teljes mértékben kiemelhető a magyar kontextusból. Ezért is hasonlítom Shakespeare-hez. A III. Richárdban a Rózsák háborúját nem ismerjük, nem is akarjuk megismerni, mégis nagyon izgalmas a történet: ahogy egy-egy konfliktus fatálisan fokozódik, és egyszer csak már nem tudunk kilátni a saját a problémákból, ezért a folyamatos sértések és félreértések okán, a régi sebek felvakarása okán, szörnyű tragédiába omlik két családnak és egy országnak a sorsa.”ű
Szereposztás:
II. ENDRE, MAGYAROK KIRÁLYA – Skronka Tibor
GERTRUDIS KIRÁLYNÉ – Bandor Éva (Jászai-Mari díjas)
OTTÓ, GERTRUDIS TESTVÉRÖCCSE – Béhr Márton
BÁNK BÁN, MAGYARORSZÁG NAGYURA – Tóth Tibor (Jászai Mari-díjas)
MELINDA, BÁNK FELESÉGE – Ladányi Júlia m. v.
MIKHÁL BÁN – Majorfalvi Bálint
SIMON BÁN – Olasz István
PETUR BÁN – Mokos Attila
MYSKA BÁN – Németh István
SOLOM MESTER – Bernáth Tamás
BENDELEIBEN IZIDÓRA – Drága Diána m. v.
BIBERÁCH, LÉZENGŐ RITTER – Szabó Viktor
TIBORC, PARASZT – Fabó Tibor (Jászai Mari-díjas)
EGY ZÁSZLÓSÚR – Culka Ottó
EGY UDVARNOK – Nagy László
SOMA – Méhes Gergő m. v.
ENDRE ÉS GERTRUDIS GYERMEKEI – Jancsík Dóra m. v., Sárközi Dávid m. v., / Lengyel Ádám m. v.
ZÁSZLÓSURAK, BÉKÉTLENEK, UDVARI ASSZONYOK – Miklós László, Pőcze István m. v., Vermes István m. v., Bukovszky Orsolya m. v., Kiss Dóri m. v., Leczkési Dóra, Pluhár Katica m. v.,Szarka Beáta m. v., Schlár Gréti m. v.
Zenekar: Pálinkás Adrássy Zsuzsanna, Illés Ferenc m. v., Varjú Attila m. v., Mayer József m. v. / Miskolczi Márton m. v.
Ügyelő: Nagy László
Súgó: Leczkési Dóra
Hangtechnikus: Görözdi Szilárd és Csicsó Tamás
Fénytechnikus: Rózsás Szilvia és Tárnok Dávid
Fodrász, sminkes: Varga Boglárka
Kellékes: Kiss Mónika
Díszlettervező: Horesnyi Balázs m. v.
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő m. v.
Mozgás: Cortés Sebastián m. v.
Zene: Dobri Dániel m. v.
Dramaturg: Perczel Enikő m. v.
A rendező asszisztense: Balaskó Edit
Rendező: HARGITAI IVÁN m. v.
Premier: 2018. április 27-én
A videót Majorfalvi Bálint készítette
