Egyed Péter a kolozsvári Bulgakov Kávéházban

Elhunyt Egyed Péter

2018. augusztus 3. péntek

64 évesen elhunyt Egyed Péter kolozsvári filozófus, költő, író és kritikus, az irodalomszemiotika művelője.A kortárs magyar irodalom és filozófia egyik legnagyobb hatású alkotója, a BBTE oktatója, az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság Többlet című lapjának felelős szerkesztője volt.

„A filozófia egy olyan beszédmódot, meglátást biztosít az ember számára, amely nem vallás, nem gazdaság, nem politika, köze van ugyan a művészetekhez, de nem művészet. Az egyetlen helyzet vagy tudat, amelyben szabad lehetek, ha rá tudom venni magam, hogy a nekem való filozófia mezőin mozogjak.”

Egyed Péter a kolozsvári egyetem filozófia szakán szerzett diplomát, Temesváron tanított, később a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője lett, olvasható a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonban.

1973 óta közöl verset, kritikát, tanulmányt, eleinte főképpen az Echinoxban és a Korunkban. 1974 és 1978 között a kolozsvári diáklap magyar oldalainak felelős szerkesztője volt.

A parton lovashajnal című Forrás-kötetének (1978) tanúsága szerint líráját erős filozófiai hajlam, az emberi létkérdések s a konkrét itt-lét problémáinak párhuzamos láttatása jellemzi.

Bírálatai, tanulmányai (amelyek közül kiemelkedik Bretter György Itt és mást kötetéhez írott 1979-es bevezető tanulmánya) a filozofikum közösségi funkciója iránti érzékenységet és határozott kritikai magatartást mutatnak.

Arany János-jutalomban és Méhes György-díjban részesült, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével is kitüntették.

„Lázasan keresem az embert a mai irodalomban, egyre inkább csak íróilag jól működtetett bábokra és sémákra találok. Ámde lehet, hogy közben és nagy titokban egy technikai világ bábjai és sémái lettünk mi is.”

______________

Nemzet/Köziség/Fölöttiség címmel jelent meg a Korunk folyóirat 2013. évi első száma. A tematika kapcsán dr. Egyed Péter filozófussal beszélget nemzetről, nemzetiségről, a nemzetfogalom változásairól Bardocz Sándor. A stúdióbeszélgetés közben Kelemen Hunor RMDSz elnök exkluzív interjúja is látható arról a megállapodásról amelyet az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának ( FUEN ) elnökével valamint a Dél-tiroli Néppárt (SVP) elnökével, a kisebbségi Európai Polgári Kezdeményezés elindítása érdekében írtak alá.

_________________________

Egyed Péter:

Pátria

A szűkebb hazámba, szeretett
Erdővidékemre kívántam eljutni
éppen, mintegy menedék. Traktor-
háton, autóstoppal meg bányász-
busszal haladtam egy ideig – az
egész usque ötven kilométer,
nagy távolság. Nézegettem a szé-
kelyzsombori várat, az orosz cárok
hűbérét. Vajon tudják? Nemsokára
valamelyik Romanov majd jelentkezik
érte. Aztán az utolsó völgyben,
B. előtt, egy O. nevű helységben
végképp elakadtam. Éppen a csorda
jöve befele, mindenki megragadta
marháját, tovább álldogáltam a
községközpontban, a bokatörő hi-
degben. Topogás. A XVIII. században
a falujegyzőkőnyvek szerint a
bíró köteles volt az utasnak
szállást, a sietősnek forspontot
biztosítani a következő faluig.
Itt fogok megdögleni az út szélén.
A kapuk lassan becsukódnak, le-
száll a rendes sötét éjszaka.
Eltörött a bokám is az árokparton.
A hómacskák lassú léptekkel po-
roznak át az úton. Majd egy sánta
kutya inal felém abból az irány-
ból, amelybe igyekszem. Meg kell
értenem, hogy kész, vége. XX. szá-
zad vége. Ez a hazám.