Ladislav Fuks (1923–1994)

Ladislav Fuks a legismertebb cseh írók egyike, világirodalmi rangú alkotó 1923. szeptember 24-én született Prágában. A Mundstock úr, a Hullaégető, a Változatok sötét húrra világhírű szerzőjét a lélektani regény és a horrorelemekkel átszőtt groteszk

 nagymestereként ismerhette meg az olvasó. Műveit röviddel megjelenésük után minden világnyelvre és sok kisebb nyelvre is lefordították. 

Műveiből:

A HULLAÉGETŐ

Történetünk elején Karel Kopfrkingl, a prágai krematórium példás, munkáját rajongva szerető alkalmazottja: ő irányítja a hamvasztó-térbe az elbúcsúztatottakat, s ügyel, hogy a kemencék az előírt hőfokon maradjanak. Amilyen kötelességtudó a munkahelyén, olyan a magánéletében is. Feleségét, leányát, fiát imádja, s messzemenően gondoskodik róluk. Nem iszik, nem dohányzik, németet, csehet (magát és családját is annak tartja), keresztényt és zsidót egyaránt becsül, ahogy a törvények előírják. Politikával nem foglalkozik. És mégis 1938-ban csak néhány, a Szudéta-vidék megszállásától Prága megszállásáig eltelő hónap kell ahhoz, hogy egy merőben ellentétes – német faji öntudatra ébredt, társait besúgó, családirtó (megtudja, hogy felesége zsidó származású), nagyszabású hóhér-karrier előtt álló – Kopfrkingl álljon előttünk. 

De valóban nem azonos korábbi önmagával? A regény elején a szerző képes is velünk elhitetni, hogy valamiféle új Švejkhez van szerencsénk. Kopfrkinglből csak úgy dőlnek a tanulságos sztorik és a példázatok. Azonban hamarosan rádöbbenünk, hogy az érzelgősség, kenetteljesség, szertartásosság lényegi eleme ennek a primitíven egocentrikus figurának. Dolgos kispolgári léte inkább az őt körülvevő viszonylag emberséges társadalom érdeme. Amint ennek összhangja megszűnik, benne sem marad semmi pozitív.

A neves cseh író ebben a regényében is hű marad művészetének központi kérdéséhez: miként viselkednek a különféle emberek az embertelenség mocskában? Ezúttal azt a típust mutatja be, amely ostobaságánál, belső gyengeségénél fogva lesz az árulás tömegbázisává. 

Giovanni Papini szerint: „A sátán akkor a legravaszabb, amikor azt állítja magáról, hogy nincs.”

Ez a könyv mottójául szolgáló idézet tökéletesen jelzi ennek a kitűnő regénynek a szellemét és a mondanivalóját. A főszereplő Kopfrkingl úr maga a megtestesült jóság és a megtestesült gonoszság. A két Kopfrkingl úr közötti áthidalhatatlan ellentétet Fuks a pszichológiai horror maga teremtette sajátos eszközeivel hidalta át. A könyv arról szól, hogyan lettek példás polgárokból tömeggyilkosok, s a józan életűekből őrjöngő fanatikusok. Mondanivalója – sajnos – elévülhetetlen.

A könyvből színházi produkció és film is készült.

Ladislav Fuks: Mooshaberné egerei

Parádés címlistára iratkozik fel ez a fantasztikum és valóság határán mozgó regény, amelyben Fuks írói hagyományaihoz hűen és újabb írói bravúrral egy nyomasztó légkörű, képzelt, jövőbeli állam hátborzongatóan szuggesztív képét rajzolja meg. Egy olyan államét, ahol a modern technika vívmányai uralkodnak, és ugyanakkor a boszorkányság vádjával felnégyelik az embereket.

Itt él a mindenki legfőbb foglalatosságai: egércsapdák felállítása, mérgezett kalácsok sütése, sírok gondozása és rossz magaviseletű gyermekek ellenőrzése. Vajon miféle kapcsolat van Mooshaberné kalácsai és a rejtélyes gyermekhalálesetek között? Vajon miért gyötrik szántszándékkal Mooshabernét a gyerekei, a börtönviselt Wezr és a feslett erkölcsű Nabule? Vajon miért zaklatja szüntelenül a rendőrség a szerencsétlen öregasszonyt? Vajon kicsoda is tulajdonképpen Augusta hercegnő, a képzeletbeli állam titokzatos körülmények között eltűnt volt uralkodónője?

Ezekre a kérdésekre ad választ a politikai-lélektani groteszk, a tragikomédia, a fantasztikus regény és a horror elemeiből mozaikszerűen összerakott regény, amely tematikájában, a modern világ és a barbár, az erőszakot mindennapi gyakorlattá tévő uralom képtelennek látszó, ám mégis lehetséges ötvöződésnek az ábrázolásával az eddigi Fuks-művek sorát folytatja, szikár, a visszatérő motívumok, az ismétlések perpetuum mobiléjével lendületben tartott stílusával azonban új korszakot jósol Fuks művészetében.