Vadászat a Bennu kisbolygóra

A NASA OSIRIS-REx missziójának célobjektuma, a Bennu, egy földközeli aszteroida. Pályája szerint az Apollo típusú kisbolygók csoportjába tartozik. Napközelben 0,89 CsE-re, naptávolban 1,36 CsE-re kerül központi csillagunktól, egy keringés pedig 1,20 évig (436,65 napig) tart. Pályasíkja 6,0 fokos szöget zár be a földpálya (ekliptika) síkjával. A Bennu 17 éve ismert, ugyanis a LINEAR keresőprogram során fedezték fel 1999. szeptember 11-én (akkor az 1999 RQ36 ideiglenes jelölést kapta).

Az Apollo típusú kisbolygópálya azt jelenti, hogy a pályájuk metszi a Föld pályáját, lényegében tehát térben nagyon közel van a Föld és a kisbolygó útvonala. Megjegyezzük, hogy a 2013. február 13-án az oroszországi Cseljabinszk városa felett felrobbant meteoroid a pályája alapján szintén egy Apollo típusú kis égitest volt, tehát az ilyen kis égitestekre különösen oda kell figyelni, meg kell találni őket és a pályájukat figyelemmel kell kísérni.

Az OSIRIS-Rex timelaps videója a Bennuról:

Ma már mintegy hétezer Apollo aszteroidát ismerünk, amelyek közül mintegy ezer lehet potenciálisan veszélyes a Földre. Fontos megjegyezni, hogy jelen sorok írásakor nem ismerünk olyan természetes égitestet, amelyről tudnánk biztosan, hogy ütközni fog bolygónkkal, de természetesen a jövőben előfordulhat ilyen esemény, mint ahogyan az a múltban többször már megtörtént.

A Bennu kisbolygó pályáját 2010-ben részletesen megvizsgálták és azt találták, hogy 2169 és 2199 között nyolc esetben kis valószínűséggel, de ütközés is lehetséges a Földdel. Tudni kell, hogy a kisbolygók és más égitestek térbeli helyzete sok esetben nagyon érzékeny arra, hogy mennyire pontosan (vagy pontatlanul) ismerjük a kezdőfeltételeket, így minél távolabb van az időpont, annál nagyobb eltérések adódnak a különböző kezdőfeltételekből indított pályák között, vagyis a mozgás égi mechanikai értelemben kaotikus – tehát nem lehet előre megjósolni a kezdő időponttól időben távoli pozíciókat. A 2010-es becslés szerint a Bennu 0,071 százalékos eséllyel ütközhet bolygónkkal.

A japán Hayabusa, illetve az OSIRIS-REx űrprogramok hozzájárulnak a jövőben megvalósuló űrbányászat megalapozásához is, hiszen egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy gazdaságilag életképessé váljon a Föld felszínén ritka nyersanyagok világűrből történő beszerzése. A sokáig tudományos-fantasztikus elképzelésnek ható űrbányászat műszaki-jogi körülményei folyamatosan fejlődnek és lehet, hogy már a következő évtizedben ugrásszerű fejlődésnek lehetünk szemtanúi.

Kapcsolódó: