Nyári időszámítás 2019

2019-ban a nyári időszámítás március 31-én, vasárnap kezdődik. Az óraátállítás során az órát előre kell állítani, tehát 1 órával kevesebbet fogunk aludni. Hajnali 2 órakor már 3 óra lesz.

A tervek szerint 2021-ben szüntetik meg az Európai Unióban a gyakorlatot. A brüsszeli testület tavaly konzultációt indított az ügyben, amelyen 4,6 millióan fejezték ki véleményüket. De mivel Európa túl széles ahhoz, hogy egyetlen egységes időzónával mindenki a napi ritmusának megfelelő időszámítást kapjon, nem biztos , hogy a nekünk legmegfelelőbb lesz az időzóna. Nyáron van hajnali napsütés és korai délutáni naplemente. Télen van a sötétben ébredés, a munkába, iskolába indulás és az esti világosság. Kevésszer rögzítjük azonban, hogy az óraállítás éppen ezeket a problémákat volt hivatott enyhíteni: tulajdonképpen az aktívan töltött órákat toltuk rá vele a napsütéses időszakra. A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik.

Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Az óraátállítás az UTC szerint hajnali 1 órakor történik, vagyis nálunk márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre, októberben 3 órakor vissza kell állítani az órákat.

Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Kritikusai szerint ezek az előnyök nem feltétlenül valósak, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál.

(wikipedia)

Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre (majd szeptember négy vasárnapján vissza). Willett ötlete megragadta Robert Pearce figyelmét, aki 1908 februárjában erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő az angliai alsóházban. A törvényjavaslatot több ízben az angol parlament elé terjesztették, először 1909-ben tárgyalták, és különbizottságot neveztek ki a vizsgálatára. A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el. Willett 1915-ben meghalt, anélkül, hogy látta volna ötlete megvalósulását.

A mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására) elsőként Németország alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette Nagy-Britannia, az Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra.

A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította.

Magyarországon 1954–57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.

2011-ben Oroszország megszüntette az óraátállítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő lett. Fehéroroszország és Ukrajna ugyanígy járt el.

A nyári időszámítás megszüntetését Finnország tűzte naprendre, miután több mint hetvenezren írtak alá egy, a finn kormánynak szóló petíciót az átállítás abbahagyását kérve.

2017 márciusában Annie Schreijer-Pierik holland néppárti EP-képviselő húszezer aláírásos petíciót nyújtott be Hollandiából az európai közlekedési biztosnak, szintén a nyári időszámítás megszünetését kérve.

Mások azzal érvelnek, hogy más területen káros hatása van az óraátállításnak. Karima Delli francia zöldpárti EP-képviselő a legutóbbi parlamenti vitán azt mondta, hogy az átállítás alváshiányt okoz, ami fenyegeti az utak biztonságát.

Az ellenzők szerint a nyári időszámítás eredeti oka, az energiaspórolás elhanyagolható mértékű, mert a modern társadalom attól függetlenül használ áramot, hogy világos van kint vagy sötét.