Nyikolaj Rimszkij-Korszakov (1844–1908)
Haraszti Mária
175 éve született a Mese Szaltán cárról és a Szadko, a Hópelyhecske, az Ezeregyéjszaka meséire íródott Seherezádé zeneszerzője, Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző, az orosz zenében korszakos jelentőségű Ötök csoportjának tagja. Tanítványai között tudhatta többek közt Szergej Prokofjevet és Igor Sztravinszkijt.
Mese Szaltán cárról – Hibna Gerzmava énekel:
Az orosz Ötök csoport legnagyobb szakmai tudású mesterének, Nyikolai Rimszkij-Korszakovnak művét a Moszkvai Szimfonikusok élén Arthur Arnold vezényli.
Rimszkij-Korszakov Seherezádéja vadsággal és barbársággal teli történetét átszövi a keleti dallamok romantikus világa. Markó Iván a darabot a mából indítja, majd visszatér a múltba, a mese világába, hogy befejezésként újból napjainkra vetítse ki a mű igazságát.
Egy magányos nő egy bálból hazatérve az alkohol mámorában átéli Seherezádé szerelmi és drámai történetét. Fantáziájában megjelenik a férfiember két típusát megszemélyesítő vezír és az arany rabszolga. Egyik a hatalmat, a gazdagságot és az erőszakosságot jelképezi, másik a kedvességet, az érzelmi telítettséget, ugyanakkor azonban az emberi kiszolgáltatottságot is.
Seherezádé a szerelem szabadságára vágyik, és nem a hárem bezártságára. Fellázítja társnőit az önkény ellen, hogy a boldogság teljességét válasszák. A történet drámai véget ér. Álmából ébredve hősnőnk újraéli az erotikus vágy szépségeit és veszélyeit.
Koreográfia: Markó Iván • díszlet: Székely László • jelmez: Pilinyi Márta • szereplők: Seherezádé: Stetina Szonja Vezír: Issovits István Arany rabszolga: Nyári Gábor
Címvideó: ifj. Déki Lakatos Sándor előadásában hallható Rimszkij-Korszakov A dongó című műve.
Kapcsolódó: