A radarcsillagászat tudományág megalapozója, Bay Zoltán

0 Views

0 Likes

120 éve született Bay Zoltán fizikus, atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a XX. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Nevéhez fűződik a magyar Holdradar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció.

Gyulaváriban született Bay Zoltán a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett fizikából diplomát, foglalkoztatta az atomfizika és a radarcsillagászat is. 1936-tól a Tungsram Laboratóriumának munkatársaként több szabadalmat is bejegyeztetett, a BME-en pedig 1938-ban megszervezte az Atomfizika tanszéket. 1948-ban a George Washington Egyetemen a kísérleti fizika professzora lett. Onnan az amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatalba került, ahol többek közt a fénysebességen alapuló egységes idő-hosszúság standard bevezetéséért harcolt. Végül 1983-ban Párizsban, a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciáján elfogadták, hogy „A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/229792456-od része alatt megtett út hossza.”

2014-ben jelent meg Nyáry Krisztián könyve, az Igazi hősök. Somlai-Fischer Ádám személyes hőse a kötetből Bay Zoltán fizikus, akinek a munkáját nyilasok, németek, kommunisták és oroszok is le akarták állítani, mégis megvalósította gyermekkori álmát: radarjelekkel „megérintette” a Holdat.