Schrödinger, a kvantummechanika egyik atyja

60 éve hunyt el Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja. Kiemelkedő munkát végzett a statisztikus fizikában, a kvantumelméletben, a relativitáselméletben és a biofizikában.

1933-ban Dirackal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az atomelmélet új és gyümölcsöző megfogalmazásainak megalkotásáért. A Holdon krátert neveztek el róla. Egy időben Schrödinger arcképe díszítette az ezerschillinges bankjegyet Ausztriában.

Schrödinger eredetileg viccnek szánta a macskát…

A kvantummechanika egyik alapelve, hogy a fény és az anyag egyszerre mutat hullám- és részecsketulajdonságokat is. Szuperpozíciónak nevezzük, amikor egy rendszer olyan állapotban van, hogy bizonyos tulajdonságait nem ismerjük. Amikor mérést végzünk, a hullámfüggvény összeomlik, és a rendszer felveszi a lehetséges állapotai egyikét – mi magunk a megfigyeléssel kényszerítettük ki ezt.

Nem teljesen tiszta, ugye?

Nos, képzeljünk el egy kartondobozba zárt macskát, mondja Schrödinger. A dobozban van egy darabka radioaktív izotóp, egy Geiger-Müller számláló, egy hozzá kötött kalapács, és egy mérges gázzal teli üvegcse. Ha az izotópban elbomlik egy atom, a műszer ezt regisztrálja, meglöki a kalapácsot, az összetöri az üvegcsét, a méreg kiszabadul, a macska elpusztul. Adunk a rendszernek egy órát, majd feltesszük a kérdést: él-e a macska? A macska szuperpozícióban van, egyszerre él és halott, egészen addig, míg ki nem nyitjuk a dobozt (vagyis mérést nem végzünk), és azzal a macska lehetséges állapotai (él vagy döglött) közül rákényszerítjük egynek a felvételére.

Ha sikerült megérteni a dolgot, akkor gyorsan elrontjuk az egészet: Schrödinger ugyanis az egész gondolatkísérletet annak illusztrálására találta ki, hogy mekkora marhaság a szuperpozíció korabeli értelmezése. Hiszen egy macska nem lehet egyszerre élő is meg halott is, ez teljesen nyilvánvaló. Maga Schrödinger is azzal folytatta a gondolatkísérletet a macska összeomlott szuperpozíciója után, hogy „de hát ez az egész NEVETSÉGES”, csak erről az utókor aztán elfeledkezett, és éppen a teória bizonyítékaként emlegeti azóta is a példát. (Via Hanula Zsolt)