Erdélyi életutak: Péntek János nyelvész, néprajzkutató

Péntek János tanár úr ma, július 7-én tölti 80. évét. 1941. július 7-én született Körösfőn.

»Fel se tudnám sorolni, mi mindent csinált meg életében. A hangsúly a meg-en van: ő nem siránkozott rajta évekig fűnek-fának, hogy milyen kár például, hogy a kolozsvári Bölcsészkaron nincsen magyar néprajz szak is, hanem mire észrevettük, ehelyett csendben (bár sok munkával és utánajárással) megcsinálta. És ugyanígy minden hivalkodás nélkül, szinte észrevétlenül hozott létre fontos intézményeket, egyesületeket, miközben folytatta az egyetemi oktatói munkáját, és írta a könyveit, tanulmányait. Sohasem szónokolt a népszolgálat meg a helytállás ideológiájáról, mint annyian pedig, mert ő ilyen nevetségesen magamutogató, melldöngető hiúságokra nem ér rá.

Ritka sikeres életének pedig éppen az a titka, hogy egy ilyen világban, ahol nemcsak a politikában, hanem sok helyt még a tudományban is ádáz versengés folyik a hatalomért vagy az elsőbbségért, sokszor az eszközökben se válogatva, ő ha nem is tudatosan, de aszerint él, ahogy Jézus mondta: „Tudjátok, hogy a pogányok fejedelmei uralkodnak azokon [mármint a pogányokon], és a nagyok hatalmaskodnak rajtok. De ne így legyen közöttetek; hanem a ki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok; és a ki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok” (Mt 20:25–27). Csak hogy félre ne értse valaki: ez csakis akkor működik (de akkor garantáltan!), ha az ember nem azzal a titkos céllal szolgálja a felebarátait, hogy ő legyen az első.

Hiszen aki erre gondol, az már benn is van a versenypályán, és ott már nem lehet úgy haladni, ahogy a pályán kívül, hiszen ott lépten-nyomon elgáncsolnak a többiek. Akinek viszont eszébe se jut, hogy bárkivel is versenyezni akarjon, csak megy mindig oda, ahol éppen őrá van szükség, az más úton jár, és ott tud haladni.

A versenyzők meg elképedve nézik, hogyan és mikor kerülhetett olyan előre, mikor pedig ő nem is volt a versenypályán? Hát éppen ezért: mert aki így él, az ha nem akarja is, minden erőlködés nélkül naggyá lesz, és első lesz, csak úgy, magától. És erről írta Reményik Sándor: „Ez a ‘magától’: ez a Kegyelem.” Isten tartsa meg még sokáig ebben a Kegyelemben, jó egészségben és a rá jellemző derűben és szellemi frissességben, amin se a körülmények, se az évek nem tudtak sokat változtatni.« (Szilágyi N. Sándor)

A Transinde3x által közzétett kisfilm az Erdélyi életutak portréfilm-sorozat részeként Péntek János nyelvésszel, néprajzkutatóval, egyetemi tanárral, akadémikussal készült a fenti beszélgetés.