Az orosz–ukrán viszály ezeréves történelme tíz percben

0 Views

0 Likes

2022. március 24. csütörtök

By Gyula

Az orosz–ukrán viszály ezeréves történelme tíz percben. Miért tartozik Putyin szerint Ukrajna Oroszországhoz? Ukrajna tényleg csak egy mesterséges ország? És tényleg nincs olyan, hogy ukrán nemzet? Videós gyorstalpaló arról, hogy mik voltak a háború történelmi előzményei.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió az első olyan európai háború a XXI. században, amely két, viszonylag jól felszerelt haderővel rendelkező ország között zajlik, magas internet-lefedettség, gazdasági összefonódás és közösségi média-aktivitás mellett. Alighanem visszafordíthatatlan változásokat fog hozni a mostani katonai konfliktus arra vonatkozóan, hogy néz ki egy modern háború, illetve hogy milyen intézkedéseket kell tennie egy olyan országnak, amely elrettentő erőt szeretne felépíteni.

Például: valószínűleg csökken majd a harckocsik szerepe, növekszik a drónok és irányított páncéltörő fegyverek súlya a haderőfejlesztési beszerzésekben, de alighanem jobban fókuszba kerül majd a közösségi média szerepe is az információs hadviselésben és több erőfeszítést tesznek az országok vezetői az ellátási láncok megszakadására való felkészülésbe is. Ezeknek a folyamatoknak a nagy része persze már korábban is megkezdődött, de alighanem most nagyobb lendületet, figyelmet kapnak majd az orosz–ukrán háború miatt.

Az évek óta érvényben lévő nyugati fegyverembargók ellenére még mindig Oroszország a világ egyik legnagyobb fegyverexportőre, évente 15-20 milliárd dollárnyi bevételre tesznek szert az orosz védelmi ipari vállalatok a külföldi fegyverértékesítésből.

Az ukrajnai háborúból érkező felvételek az orosz veszteségekről talán többet fognak ártani az orosz védelmi ipar exportképességeinek, mint a nyugati embargók. Még a modernebb Pancír-rendszerek, T-90-es harckocsik, TOR légvédelmi rendszerek is látszólag sorra válnak műszaki hibássá, kerülnek ukrán kézre, miután kezelőszemélyzetük hátrahagyja őket műveleti területen. Ennek nyilván morálbeli és logisztikai okai is vannak, de ez aligha fogja érdekelni a külföldi haderőfejlesztésért felelős döntéshozókat, akiknek saját országuk védelméről kell döntéseket hozniuk.

Kapcsolódó:

Kijev ágyúzása során tegnap megölték Okszana Baulinova orosz újságírónőt is . Épp a kijevi Pogyilszkij bevásárlóközpont romjainál forgatott, amikor tűz alá került. Baulinova a független Insider szervernek dolgozott. Fő területe az orosz korrupciós ügyek feltárása volt, Borisz Navalnij Alapítványában dolgozott, börtönben is ült emiatt; egészen addig folytatta a korrupciós ügyek vizsgálatát, amíg az orosz kormány be nem tiltotta a szervezetet.

Ukrajnában március 13-án nyoma veszett Max Levin fotóriporternek is. A halottak mellett több újságíró elrablásárólis szólnak a hírek. A Riporterek határok nélkül szervezet az újságírók elleni támadásokat háborús bűntetteknek minősíti.