Levélszavazás mizéria a magyar választásokon

Az április 3-i magyar parlamenti választáson és a vele egy napon rendezett népszavazáson a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak országos pártlistára, regisztrálni március 9-én 16 óráig lehetett a Nemzeti Választási Irodánál (NVI). A levélszavazás úgy zajlik, hogy a szavazóknak ki kell tölteni az azonosításukhoz szükséges nyilatkozatot és alá is kell írniuk azt. Az aláírást nem kell hitelesíteni. 

A választópolgár az országgyűlési választáson csak egy pártlistára szavazhat érvényesen.  A szavazólapot a megjelölést követően egy kis borítékba kell helyezni, és a borítékot le kell zárni. A nem lezárt borítékban lévő szavazat érvénytelen. Ezt követően a választópolgár kitölti az azonosító nyilatkozatot. Az azonosító nyilatkozatra rávezeti a nevét, születési helyét és idejét, személyi azonosítóját vagy a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának a számát. Az adatoknak meg kell egyezniük a regisztrációs kérelemben megadottakkal. Az azonosító nyilatkozatot alá kell írni. A szavazólapokat tartalmazó borítékot és az azonosító nyilatkozatot válaszborítékba kell zárni. Ez lehet az NVI által küldött, az NVI-nek címzett külső boríték, vagy bármilyen más válaszboríték.

Mint látszik, ez a folyamat sok pontján ad lehetőséget választási csalás elkövetésére. Csalhat a szavazó és a szavazást lebonyolító szervezet is. Miért? 

• A regisztráció folyamata nem biztonságos, mivel az adatok birtokában lehetséges más személy nevében is regisztrálni és tetszőleges címre lekérni a szavazási dokumentumokat.
• Az azonosító lapok esetében nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy valóban az töltötte-e ki, akinek a neve szerepel rajta (az NVI nem ellenőrzi az aláírások hitelességét).
• Mivel egy tavalyi jogszabálymódosítás következtében már nemcsak a postázott biztonsági záras borítékban küldhető vissza a szavazat, nincs garancia arra nézve, hogy a szavazólapot nem cserélték ki.
• Sok helyen olyan szervezetek munkatársai gyűjtik be és továbbítják a szavazatokat tartalmazó borítékokat, melyek nyíltan kampányolnak az egyik induló pártszövetség mellett.
• Mivel a regisztráció 10 évig érvényes, amennyiben pl. egy halálesetet nem jelentenek a magyar hatóságoknak, az elhunyt nevére továbbra is érkeznek a levélben való szavazáshoz kellő dokumentumok, így elvileg lehet szavazni halottak nevében is.
• Azért kell a belső, lezárt borítékba tenni a szavazólapot, mert a belső borítékokat a nyilatkozatok ellenőrzése után összekeverik, és csak ezután nyitják ki, számolják meg a szavazatokat. Mivel a törvény szerint akkor is elfogadható a levélszavazat, ha nem a hivatalos válaszborítékban adja le, vagy ha sérült a boríték, ezért semmi akadálya annak, hogy valaki a külső borítékot kicserélve olyan kis borítékot tegyen a kézbesítés során a nagy borítékba, amilyet akar.

Emlékezzünk vissza milyen botrányokat kavart Donald Trump  az amerikai választások levélszavazatai miatt, pedig ott sokkal jobban van biztosítva a szavazás.

Ez Amerika.

Néhány amerikai államban a tartósan fogyatékkal élő szavazók állandó levélszavazói státuszt kérhetnek, más államokban pedig minden állampolgár kérheti az állandó státuszt, így minden választásra automatikusan kapnak levélszavazatot. Egyébként a szavazónak minden választás előtt kérvényeznie kell a levélszavazást.

A szavazólapokat vagy a levélszavazás iránti kérelmeket a választás időpontja előtt küldik ki, az állam törvényeitől függő időpontban. Egyes államokban választói brosúrát is kiosztanak. A választási iroda egyedi vonalkódot nyomtat az egyes szavazólapokhoz biztosított visszaküldési borítékra, így az egyes borítékok feldolgozása nyomon követhető, néha nyilvánosan is, és a megfelelő aláírási fájlok gyorsan betölthetők, hogy ellenőrizni lehessen a választópolgár aláírását a borítékon, amikor az visszakerül. Azok a választópolgárok, akik elveszítik a visszaküldési borítékot, még mindig szavazhatnak, ha a választási tisztviselőktől másik borítékot szereznek be, vagy egyes joghatóságokban sima borítékot használnak.

A levélben történő szavazáshoz a magánszemély megjelöli a szavazólapon az általa választott jelöltet (vagy beírja a nevét), beleteszi azt a biztosított postai borítékba, lezárja, aláírja és dátummal ellátja a boríték hátoldalát. Egyes joghatóságok a külső borítékon belül még egy borítékot vagy adatvédelmi borítékot használnak a magánélet védelme érdekében. A szavazólapot tartalmazó borítékot ezután vagy postára adják, vagy leadják a helyi szavazatgyűjtő központban.

A határidőt az állami törvények határozzák meg. Egyes joghatóságokban a postai bélyegzőket nem veszik figyelembe, és a szavazólapoknak a választás napján egy bizonyos időpontig kell beérkezniük. Más joghatóságokban a szavazólapnak a választás napján vagy azt megelőzően kell postabélyegzővel rendelkeznie, és a hitelesítés napja előtt kell beérkeznie. Sok levélben szavazó joghatóság önkéntesek segítségét veszi igénybe a szavazólapok átvételéhez a sétáló fülkékben vagy az autós gyors leadási helyeken. A Help America Vote Act (Segítsünk az amerikai szavazóknak!) törvény előírja, hogy bizonyos szavazási lehetőségeket – gyakran a központi választási központokban – fogyatékkal élők számára kialakított szavazógépekkel kell ellátni.