A tavaszi ünnepkör hagyományaiból

Virágvasárnap, a húsvét előtti vasárnap, amikor a gyerekeknek ződágat készítettek a szüleik a kárpátaljai Nagydobronyban. Levágtak egy szép ágat valamilyen fáról, bokorról, melyet aztán színes papírszalagokkal díszítettek fel. Ezzel járkáltak az utcán, majd később a kapura kötötték, és ott hagyták egészen nagypéntekig. Idén csoda, ha kikerülhet a kapura a vészterhes időkben.

Móricz Kálmán Nagydobrony című könyvében felidéz egy mondókát:

Vigyázz virágvasárnapra,
Ha kifekhetsz már a napra.
A szívedet öröm töltse,
Kertednek lesz sok gyümölcse.

Fent:

A húsvét a keresztény kultúrkör kiemelkedő ünnepe. Gyökereit a történelem előtti időkben találjuk: a természet tavaszi éledésével az emberek a termékenységet, az újjászületést ünnepelték. Lelkiségben ezt szimbolizálja Jézus kereszthalála és harmadnapra történő feltámadása ugyanúgy, mint a szaporaságáról ismert nyuszi, az életet rejtő tojás vagy a tisztító víz.

Napjainkban a húsvétot a falusi közösségekben és városi terekben egyaránt a kulturális elemek változatossága jellemzi. A keresztény egyházi hagyományokra paraszti és polgári szokások rakódtak, az ezredforduló fogyasztói magatartása pedig egészen új elemekkel bővítette az ünnep tárgyi világát, szokásait. Barka, tűz és pászkaszentelés, kalács, sonka, hímes tojás, locsolkodás – mindez a nép húsvéti szokásaihoz tartozik.

A Mozgóképtár archív filmjeinek segítségével a kiszehajtás, a mancsozás, a búza- és barkaszentelés mellett a zöldágjárás is megelevenedik az ötvenes években készült felvételeken. 

A hagyományos népi kultúrában a tavaszi ünnepkör a nagyböjttől Szent Iván napjáig (június 24-ig) tartott. Ennek az időszaknak szokásait mutatja be a film. Kiszehajtás (Szandaváralja, Nógrád megye), Mancsozás (Őrhalom, Nógrád megye), Búzaszentelés (Buják, Nógrád megye), Barkaszentelés (Buják, Nógrád megye), Zöldágjárás, ‘lilázás’ (Kiskomárom, Zala megye), Húsvéti locsolás (Őrhalom, Nógrád megye).

Rendező: Raffay Anna

Hollókő 1954–55, Néprajzi Múzeum, Budapest fekete-fehér film, 16 mm