Június 24-én kezdődik a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiválja

2022. június 24. és július 2. között rendezik meg a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiválját, amelyen a versenyprogram előadásait idén is egy öttagú zsűri értékeli majd, a hagyományok szerint. A zsűritagok részt vehetnek az előadások másnapján a Szakmai Klub beszélgetésén, akár hozzászólóként is. A zsűriben két színész, két rendező és egy költő-drámaíró foglal helyet. A versenyprogramok végeztével ők ítélik oda a fesztiváldíjakat.

A díjosztó grémium összetételére a fesztivál művészeti tanácsadója, Balogh Tibor tett javaslatot. Amint mondja, ő maga stílusirányoknak nem elkötelezettje, s arra törekszik minden évben, hogy ízlésösszetételében a zsűri is kiegyenlített legyen. Lehetnek zsűritagok a színpad világában tevékenykedők, de színházrajongó kívülállók is. A 2022-es év zsűritagjai Csuja László rendező, Hajdu Imelda színművész, a debreceni Csokonai Színház tagja, Herczeg T. Tamás színész, rendező, Török Viola rendező, a marosvásárhelyi Spectrum Színház művészeti vezetője és Zalán Tibor költő, író, drámaíró.

A fesztiválon látható versenyelőadások:

Csehov: Három nővér | Szabadkai Népszínház Magyar Társulat

Az előadást Sebestyén Aba rendezi, és szinte az egész társulat játszik benne. A színház most először dolgozott Cári Tibor zeneszerzővel, akivel már szintén több nagyszerű előadás kapcsán találkozhattunk. A vállalkozás egyik érdekessége, hogy a nővérek szerepét fiatalok játsszák, a másik a színészek hangszeres játéka.

„Megpróbáltunk a kortalanság irányába elmenni, hiszen a darab fő gondolatisága megtalálható a mában is. Erről akarok beszélni, többek közt az egyedüllétről, a megszenvedett magányról, az idő múlásának könyörtelenségéről. Arról, hogy mit művel az idő velünk, emberekkel. Vajon az idő megy el mellettünk, vagy mi rohanunk el az idő mellett?” /Sebestyén Abától a Magyar Szónak adott interjújából idéztünk./

Ken Kesey – Dale Wasserman: Száll a kakukk fészkére | Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely

A könyvből, filmről is jól ismert történetet Vladimir Anton vitte színre a Tomcsa Sándor Színház társulatával. A rendező a darabválasztás kapcsán kiemelte, hogy az előadásban elsősorban az empátiára fektette a hangsúlyt, hiszen: „A humán szolidaritás jelenleg egy igen aktuális téma, mivel az emberek már nem hallgatják meg egymás véleményét… végül is, ez az út egy irányba vezet, és pedig oda, hogy: az ember meggyűlöli az embert.” (maszol.ro)
A három óra időtartamú előadást 14 év fölött nézőinknek ajánljuk.

Goldoni: A fogadósnő | Zentai Magyar Kamaraszínház

Egy kivételes humorú, érett rendezővé cseperedett magyarországi színész, Mészáros Tibor munkája.
A zentaiak fogadójában minden férfi annak a nőnek a szoknyájára vadászik, aki a nadrágot hordja. Hisz az elérhetetlen, megfoghatatlan, megszerezhetetlen mindig a legizgalmasabb.

Mirandolina, a fogadósnő pont ilyen. Háború ez – az idők kezdetével megegyező – férfi és nő között azért a bizonyos nadrágért, konok bizonygatása annak, érhet-e többet egyik, avagy a másik nem. De hiába a sziszifuszi csatározás, végül úgyis a szív diktál. – mondja a rendező.

Szerelem és más bűntények (Stefan Arsinjević azonos című regénye nyomán) | Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy

Szerbiai cselekményhelyszín, román rendező, székelyföldi színészek, magyarországi nézőtér.
A kisvárdai közönség kedvencei, a kitűnő szentgyörgyi színészek most a megszokottól kicsit eltérő stílusban játszva mutatják meg képességeiket.
A belgrádi alvilág kilátástalan viszonyai közepette Anica új életre vágyik. De mielőtt kezébe venné saját sorsának alakulását és végleg hátra hagyná a szerb főváros beton-dzsungelét, elhatározza, hogy lezárja eddigi életének elvarratlan szálait. A Szerelem és más bűntények egyetlen nap eseményeit dolgozza fel. A történet finom iróniával, némi abszurd színezettel és romantikával megfűszerezve tárja elénk a kelet-európai valóság mindennapjainak keserédes mozzanatait, valamint bepillantást enged az egykori keleti blokk panelrengetegeiben élők hétköznapjaiba.

Rendező: Theodor Christian Popescu

Schwechtje Mihály: Az örökség | Komáromi Jókai Színház

A roma kultúra világa színes, vidám, életrevaló világ, aminek a pozitív oldalait is szeretnénk megmutatni a nézőknek, amire akkor figyeltem fel, amikor információkat gyűjtöttem a darabról, a cselekmény környezetéről, a témáról. Az örökség esetében eldöntöttem, hogy élő zene lesz, mivel az alap a roma kultúra hangulata, és a reprodukált zene nem hozza be azt az autentikus erőt, életvidámságot, amit egy zenész tud előadni. – Rédli Károly gondolatai az atempo.sk interjújából.

A Komáromi Városi Televízió felvétele a versenydarab bemutatójáról, 2021

Molnár Ferenc – Kellér Dezső – Zerkovitz Béla: A doktor úr | Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat

Keresztes Attila rendezésében megbolondította a darabot, helyesebben mondva annak Kellér–Zerkovitz-féle változatát, leporolta a vicceket, kifordította a világát, mindezt úgy, hogy annak lipótvárosi bája alig vesztett fényéből. A karikírozó játékmód mellett a rendezői koncepció része a horror-tematika. Három felvonás hosszú idő, de szinte elröppen: a zenei betétek csontra vannak húzva, nem pazarolják a néző drága perceit, ellentétben a hátsó falnál elhelyezett órával, mely villámgyors mutatójával legalább egy hónapnyit jár. Molnár Ferenc idén 120 éves eredeti vígjátéka Kellér Dezső 1947-es frissítése óta aligha frissült nagyobbat, mint Keresztes Attila jelen rendezésében. Puzsér néhai becsületszavára mondom: ezt az előadást látni kell! – Részletek Rosznáky Varga Emma kritikájából, art7.hu.

Tamási Áron – Szarka Gyula: Ördögölő Józsiás | A Soproni Petőfi Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház koprodukciója

Józsiás egy góbé, csavaros eszű, székely fiatalember, aki kitartásával, a szerelembe és az egymásba vetett hitével tud felülkerekedni a gonoszon – mondja a címszerep alakítója, Papp Attila. Az ármányban-szerelemben fogant indulatokkal teljes, romantikus tündérmesét Pataki András vitte színre, a zenét Szarka Gyula, Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, a Ghymes együttes egyik alapító tagja írta hozzá. Az előadásokon élőben kísérik a dalokat.

Forráspont (Yasmina Reza: Az öldöklés istene c. műve nyomán) | Beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház

Két fiúgyermek összeszólalkozik a parkban, az egyikük bottal képen suhintja a másikat, s ezt az áldozat jobb és bal metszőfoga bánja. Találkoznak a szülők. Kompromisszum a tényrögzítés során, hogy a tettet nem bottal felfegyverkezve, csupán bottal a kezében követte el a támadó, azt viszont aligha tudnák egy pohárka konyak nélkül eldönteni, megmenthető lesz-e a jobb metszőfog idege, vagy el kell távolítani. A konyakalapú érvelés rendszerszintűvé válása következtében, a vendég anyuka lehányja a vendéglátó, egyébként hobbi-műtörténész anyuka Kokoschka albumát, s ez a lövellés mintegy a nyitánya az általános szülői vásottság kifejletének: a parkbeli kamaszverekedők ma született bárányok jól szituált nemzőik tetteihez képest.
A történet bagatell. A Forráspont nevet viselő átdramatizált előadás egyfajta soul strip, azaz „léleksztriptíz”. Yasmina Reza magyar származású francia írónő fekete komédiája 2009-ben elnyert minden jelentős írói díjat (Laurence Olivier-díj, Tony-díj), 2011-ben pedig Roman Polanski készített belőle erős szereposztással egy veretes filmváltozatot ugyanezzel a címmel.
Ismert számos színpadi feldolgozása is. A Vidnyánszky Attila stílusán nevelkedett társulattal, pszicho-abszurd jelenetfüzért Oleg Melnyicsuk rendezte.

Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos | Szigligeti Színház, Nagyvárad

Két olyan orosz szerző darabja is helyet kapott a versenyprogramban, amelyben a közösség részéről elvárásként fogalmazódik meg a hőssel szemben, hogy likvidálja önmagát. Amióta a demokráciát kitalálták, az óta szüntelen annak imádata, illúziója, vagy a helyreállítása iránti igény, ha azt megszűntnek érzi, kiáltja ki valamely elégedetlenkedő. Az orosz irodalomban az

1861-es jobbágyfelszabadítás előzményei, körülményei és következményei nyújtják a dramaturgiai alapot a később született szerzőknek. Gogol köpönyegét ölti magára Erdman is, amikor a szovjet peresztrojka (újraépítés) furcsaságainak füzérét kínálja a közönségnek. A nagyváradi változat rendezője Botos Bálint, aki a paradoxonokra és a csalódottságukat humorban feloldani képtelen emberek rezdüléseire egyaránt fogékony művész. Eseményekben, hangulatváltásokban bővelkedő előadás.
Erdman darabja zavarbaejtően szórakoztat, rengeteg humorral és az abszurd határait feszegető groteszk nyelven beszél a rendszerváltások alatt az egyén és a társadalom által megélt csalódásokról, vágyakról. – mondta el Botos Bálint, a darab rendezője a Krónika online-nak. 

Georg Büchner: Woyzeck | Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat

Büchner (1813-1837) darabja töredékben maradt ránk, utalás nélkül arra vonatkozóan, hogy a szerző halála volt-e a végleges forma kialakításának akadálya, vagy eleve egy szabad szerkezetű drámához íródtak-e a jelenetek. Albu István vendégrendező az utóbbi felfogás hívének mutatkozik, amikor egy indusztriális metált játszó német zenekar dalaival választja el egymástól a szcénákat, mintegy érzékeltetve is azt a forráskezelést, ahogyan Büchner az orvos édesapjának járó tudományos magazinból becsempészte munkájába az ott részletezett extrém eseteket, például a borsókúrás fehérjebevitelt és következményeit, vagy a szerelemféltéssel magyarázható cselekedeteket. Büchner tíz évvel korábban született és halt meg Petőfinél.
Hagyatéka éppoly örökérvényű.

Tolsztoj: Az élő holttest | Az Aradi Kamaraszínház és a Szegedi Pinceszínház közös produkciója

Igazi közösségi mutatvány, a zenekart is beleszámítva tizenhárom ember játszik tizenöt nézőnek, a bevonódás konkrétan elkerülhetetlen: egy asztalnál ülünk a konfliktussal, együtt étkezünk, italozunk a Protaszov-üggyel. A kifogástalan kísérőmuzsika Az élő halott meghatározó adaléka, a zenészek nélkül el sem tudnám képzelni, „szinte az egész Macska-jaj lemegy” – jegyzi meg a zenéről a mellettem ülő úr, és nem túloz. Az előadás alapvetően bárhangulatú, harsány és friss. Mint megannyi orosz műben, az izgalmak forrása itt is a „mindentudó vodka”; a rendező, Tapasztó Ernő egyszerre ábrázolja drámaian, majd bagatellizálja az alkoholproblémát, voltaképp nincs olyan szereplő, aki ne inna, vedelne, kortyolna, hörpölne, szürcsölne, vagy épp döntené magába a szeszt. (Részlet Rosznáky Varga Emma kritikájából, art7.hu)

Myka Myllyaho: Káosz | Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós

Mika Myllyaho kortárs finn drámaíró, színész, 2010 óta a Finn Nemzeti Színház igazgatója.
2008-ban megjelent második drámája, a Káosz három harmincas éveiben járó nő életét mutatja be. Eni, Juli és Andi története a társadalom elvárásainak csapdájába esett női sorsok sötét komédiája, amelyben a látszólag átlagos nők látszólag átlagos élete hirtelen hajmeresztő szélsőségekbe csap át. Myllyaho drámája Deli Szófia rendezésében három olyan nőről szól, akikről csak reméljük, hogy a valóságban nem léteznek, de ha mégis, akkor kész a káosz!

Klaus Mann: Mephisto | Újvidéki Színház

A Mephisto központi figurája a becsvágyó színész, Hendrik Höfgen, a darab az ő elvtelenségből fakadó eszmei pálfordulásának, megalkuvásának a története.
Boris Liješević rendező: A regény szinte minden szereplőjének van történelmi megfelelője. A főszereplő, Hendrik Höfgen a náci Németország idején kapaszkodik fel a ranglétrán. Alakját egy valós személy, Gustaf Gründgens színész ihlette, akinek a felesége, Erika Mann, a világhírű író Thomas Mann lánya, egyben Klaus Mann testvére volt. A regény, és így a mi előadásunk is nagy mértékben valós történeten alapszik. (Forrás: rtv.rs)

Maja Pelević: Az utolsó kislányok | Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka

A világrendszer kritikáját jobb helyeken nem szokás ilyen direkt módon a nézők arcába tolni, ilyen mértékben egészen biztosan nem szokás egyértelművé tenni a hallgatásunk, félre-, és elnézésünk csúfos kollaborációját, de a Kosztolányi Dezső Színház nem tartozik a jobb helyek közé. … Az előadás ugyan kegyetlenül konzekvensen, a rendszer működése felől mutatja be a béranyaságot alulnézetből, mégis rengeteg személyesség szól az egészből. Részlet Proics Lilla kritikájából, revizoronline.hu

Rendező: Kokan Mladenović

Teljes műsor, egyéb információk: www.kisvarda.szinhaz.hu/fesztivál.

Kövessék a fesztivál Facebook oldalát is, ahol részletesen is olvashatnak a programokról, a szervezés menetéről és bepillantást nyerhet a közönség a kulisszák mögé is.

FENT: Tavalyi interjú Gál Tamással Kisvárdán