Ctibor Štítnický centenáriumára

100 éve született Csetneken (Štítnik) Ctibor Štítnický (eredeti nevén Tibor Dörner; 1922–2002) szlovák költő, műfordító.

Első versei még a háború alatt jelentek meg, de költői kibontakozása a felszabadulás utáni időre esik. Egyike a szocialista szlovák költészet megteremtőinek. Kezdetben főként a közéleti tematika és a kissé hangos retorika jellemzi. Lírája később tematikailag és művészi megformálásban is elmélyültebbé, gazdagabbá válik. Magyar rapszódiák c. riportkönyve nagy rokonszenvvel szól a megváltozott magyar életről. Modern líránk terméséből készített tolmácsolásai avatott műfordítónak mutatják.

„Fordította Radnóti verseit is, meg Ady novelláit. Forbáth Imre verseiből kötetet állított össze, és ehhez bevezetőt Laco Novomeský írt. Ő volt a harmadik szlovák poéta, aki megszólaltatta anyanyelvén Az ember tragédiáját, Hviezdoslav meg Valentin Beniak után vállalkozott erre a nehéz feladatra. És elsőként tolmácsolta egy másik Madách-dráma, a Mózes verssorait. Remek esszében idézte meg József Attilát, ez a műve Ján Smrek fordításkötetének kísérőjeként látott napvilágot. Illyés Gyula szerette őt, mint sok más magyar költő, ő pedig több versét lefordította.”

Napforduló

Úgy várok rád, mint föld a magra,
mint madárra az erdő hűse,
hogy húrzengéstől részegülve
csöndjét énekké változtassa.

Úgy várok rád, mint rét virága
a méhre, mézét készítgetve,
várok rád, mint a nyári estre,
ha csillagfátyol hull a tájra.

Várlak, ahogy a szőlő várja,
hogy kéz simuljon vesszejére,
mely minden fürtnek hű testvére.
Tőled függ napom fordulása.

Várlak, mint gally a fagyok kését,
mint hó-dunnát az őszi árpa;
úgy várlak puszta télben járva,
mint koratavasz drága fényét.

Fordította: Veres János

Fent:

Ctibor Štítnický szövegét Zdeněk Kratochvíl énekli a „Dovidenia láska” című operettből. Zenéjét Karol Elbert szerezte (zenél a Csehszlovák Rádió Tánczenekara/TOČR, vezényel Vieroslav Matušík; 1959)

Kapcsolódó:

Štitnický Ctibor az „Irodalmi mozaik” adásában (hanganyag)

Ctibor Štítnický halálára