Kemény Egon, a rádiódaljáték és a rádióoperett műfajteremtő zeneszerzője (meghívó)

Kedves levelet kaptunk a napokban: „Hálásan köszönöm 2020. október 13-i megemlékezését édesapám, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző 115. születésnapi évfordulója alkalmából!

Azóta két új Kemény Egon-CD albumot adtam ki:  2021- ben jelent meg a Ma éjjel és  2022-ben a Keringő rapszódia.

A Kemény család kassai éveiről kicsit részletesebben is fogok beszélni szombaton húszperces zenés, diaképes vetítéses előadásomban.
Boldog lennék, ha a mai felvidéki generációk is megismernék Kemény Egon zeneszerző zenéjét és életművét. A Prágai Magyar Hírlap és más felvidéki lapok is bensőséges cikkekben követték életútját és zeneszerzői pályája kezdetét.

Sok szeretettel és tisztelettel meghívom CD-bemutatónkra, amelyet – a tavalyi helyzet miatt – szeptember 17-én tartunk meg a Kulturális Örökség Napjai 2022 keretében.” 

Kemény Anna Mária meghívóját ezennel továbbítjuk Önöknek, mindazoknak, akik ismerik és szeretik a zeneszerző munkáit, vagy szeretnének vele megismerkedni. 

Fent: A KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat ötödik, Keringő rapszódia című albumára a zeneszerző nagyzenekari műveiből válogatott Kemény Anna Mária, a kiadvány producere. A lemezbemutatót a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény Ötpacsirta Szalonjában tartották meg. A beszélgetés résztvevői Csányi Valéria karmester, Kemény Anna Mária, a zeneszerző lánya és Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Az esten Kemény Egon két dalát Pánczél Klaudia énekművész Kassai István zongorakíséretével adta elő.

A címadó művet 70 évvel ezelőtt, 1952. augusztus 20-án mutatta be a Magyar Rádió, az Operaház zenekarát Polgár Tibor vezényelte, a zongoraszólót Petri Endre játszotta. A műveket az album rádiófelvételein a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara adta elő. A rádiófelvételeken a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszott. 

KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a XX. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka.

Kemény Egon Kassán nevelkedett, itt végezte iskolai- és gimnáziumi tanulmányait.

Zenei képzést a híres Kassai Városi Zeneiskola igazgatójától Kövér Dezsőtől (zeneelmélet, zongora) és tanáraitól: Paulusz Ákostól (hegedű) valamint Vajdics Károlytól (összhangzattan) kapott. 12 éves korától hangszerelést is tanult.

Bécsben végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956).

Nagyoperettjeit sztár szereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből.

Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.

1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is.

Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották. Kiválóan zongorázott. Karmesterként és filmek zenei vezetőjeként is tevékenykedett (1927–1937). A Magyar Zeneművészek Szövetségének alapító tagja volt.

Művei és életének állomásai, a róla készült megemlékezések megtalálhatók az alábbi linkeken: 

https://www.youtube.com/channel/UCgSeVDBzibhPKm3T0JfnkfA/videos?view_as=subscriber

https://kemenyegon.hu/gramofonfelvetelek
https://kemenyegon.hu/nagyzenekari-muvek

https://www.facebook.com/annamaria.kemeny.900/

facebook.com/Kemény-Egon-zeneszerző-emlékoldala-100997261957240