Ne felejtse el 1 órával visszaállítani az órákat!
Vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára, egy órával vissza kell állítani az órákat, ezzel elkezdődik a téli időszámítás, vagyis visszaállunk a csillagászati normál időszámításra.
Hogy valóban van-e haszna az óraátállításnak, azt nem tudjuk, de legalább tudatosul bennünk, hogy jön a tél, és nem lepődünk meg, ha hirtelen hideg reggelre ébredünk. Ráadásul legalább ezen a napon egy órával többet alhatunk…
MEDDIG INGÁZUNK MÉG A NYÁRI ÉS A TÉLI IDŐSZÁMÍTÁS KÖZÖTT?
Azért, mert ez a kérdés jelenleg nem szerepel a megvitatandó kérdések között az EU-ban, bár ez 2-3 éve még fontosnak tűnt, a koronavírus-járvány ezt is felülírta. Az EP 2018 februárjában európai polgárok kezdeményezésére felkérte a Bizottságot, hogy tekintse át a nyári időszámításra vonatkozó irányelvet, és szükség esetén javasolja annak megváltoztatását. A Bizottság az ezt követően elvégzett konzultáció során 4,6 millió választ kapott európaiaktól, akiknek 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást.
Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, ezután több óraátállítás nem lesz.
Tavaly Jeffrey C. Hall (Maine Egyetem), Michael Rosbash (Brandeis Egyetem) és Michael W. Young (Rockefeller Egyetem) nyerték az orvosi Nobel-díjat. A kutatókat a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért díjazták. A földi élet a bolygó keringéséhez igazodik. Már régóta tudjuk, hogy minden élőlénynek, köztük az embereknek is van belső órája, amivel alkalmazkodhatnak a földi napok természetes ritmusához. A díjnyertes kutatók azt vizsgálták, hogy pontosan hogyan működik ez a belső óra. Nem ártana, ha mindenki megértené. A politikusok és az újságírók is…
Érdemes átnézni az összes elektronikai eszközt, például a lakásban található órákat (különös tekintettel a hétfői ébresztésért felelős darabra), a konyhai időjelzésre klasszikusan használt mikrohullámú sütőt, az időzíthető mosógépeket, a digitális és órás kijelzővel rendelkező hűtőket, a videó-, dvd- és más médialejátszókat, a hordozható médialejátszókat, a tévékészülékeket, az időzíthető termosztátokat, vagy például a digitális időjárás-állomásokat.
A forgalmi adatok elemzésével foglalkozó Best Way Traffic megfigyelései szerint óraállítás után két százalékkal nőhet a közúti balesetek száma, és nagyobb forgalmi dugókra is számítani kell. „Az októberi óraátállítás hatással van a forgalomra is. Például aki október 26-án, 17 órakor megy haza a munkából, még világosban autózik, kerékpározik vagy halad át a zebrán. 28-án, hétfőn azonban a 17 órai időpont már szürkületet, sötétet jelent ugyanazoknak a közlekedőknek. Az elmúlt években gyűjtött adatokból világosan látszik, hogy az óraátállítás után átmenetileg lassul a közlekedés, két százalékkal több baleset fordul elő az utakon, és nagyobb dugók keletkeznek.”
Mire jó ez nekünk?
Semmire. Az óraátállítás eredeti célja az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart.
A tudomány a téli időszámítást támogatja
A Magyar Alvás Szövetség főtitkára, G. Németh György szerint az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni. Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, mely idővel 19 percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunk, alvás esetében a cirkadián ritmusunkat.
Kinek volt az ötlete a nyári időszámítás?
Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajár-robbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok azzal indokolták a lépést, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítása érhető el. Csehszlovákiában 1979, Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát takarítsanak meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Megtérül az óraátállítás?
A vélemények ma már megoszlanak óraátállításról, mivel energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak. A legújabb számítások szerint az energiafogyasztás átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással sok energiát megtakarítani. Az átállításból adódó spórolás nagyrészt abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni… Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki- és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen hányat mutat.
Mikor kell az órát átállítani?
Szombatról vasárnapra virradóra hajnal 3 órakor 2 órára kell átállítani az órákat. Hivatalosan. Ám emiatt nem érdemes talpon maradnunk: otthon megtehetjük már este; vagy reggel, ha kialudtuk magunkat :-).
