„A dalt a háború áldozatainak szentelem…”

A közelmúltban elhunyt Duray Miklós mondta volt egy művészeti díj átadóját követő ünnepi ebéden: „Ne gondoljátok, hogy a művészet közelítheti egymáshoz a nemzeteket!”

Nem gondoljuk. Hiszünk benne. Egy újabb bizonyíték: a szépség, a harmónia a nyelvet nem értők számára is maga a csoda. 

Ahogy Nagy László írta volt:

„Műveld a csodát, ne magyarázd!”

Zuzana Mikulcová 2022. március 25-én tette közzé ezt a felvételt (a figyelmet Jakubecz László hívta fel rá) az alábbi, egy kis magyarázatra szoruló kommentárral (mert ebben a formájában a magyar, más források szerint magyar-zsidó népdalt adta elő, a haszid átvétel bibliai utalásokkal kiegészített szöveg):

„Vannak dalok, amelyek nagyon erősen megszólítanak. Körbe-körbe akarom hallgatni őket, analizálni, majd követem a néha már irracionális vágyamat, hogy énekeljem őket, átéljem, azonosuljak velük.

Nem tudom, miért van ez így, de másképp nem megy. Menthetetlen vagyok. Főképp most.

Köszönöm a losonci zsinagógának, hogy teljesíthettem a vágyaimat ebben a térben, mert a haszid énekek oda tartoznak.

A dalt a háború áldozatainak szentelem…”

Video: Dominik Janovský

Szól a kakas már
Szól a kakas már, majd megvirrad már,
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár,
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár.

Micsoda madár, micsoda madár.
Sárga lába, kék a szárnya, engem oda vár.
Sárga lába, kék a szárnya, engem oda vár.

Várj madár, várj, te csak mindig várj,
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már.
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már.

Kapcsolódó:

Szól a kakas már: az elveszett magyar zsidó népzenéről

A magyar anyanyelvű zsidóság hagyományos zenéjét és táncait nem őrzi semmilyen hangfelvétel, kotta vagy leírás. A holocaust előtti időkben léteztek magyar zsidó zenekarok, de ezek nem élték túl a deportálásokat. A filmben a Muzsikás együttes egy máramarosi román cigányprímás – Gheorghe Covaci (Farkasrév, Románia) – segítségével próbálja életre kelteni a régi magyar zsidó népzenét, amely kölcsönhatásban állt más vidékek zsidó dallamvilágával, stílusával éppúgy mint a velük élő magyarok, románok, cigányok stb. népzenéjével.
Rendező: Szomjas György, 1992

Palya Bea előadásában: