Szabadságát nem vívta ki

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti hőstörténet részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Habsburg-ház csak az Orosz Birodalom nagyarányú katonai beavatkozásával tudott győzedelmeskedni. Az 1848–49-es szabadságharc a magyar nemzet történetének Magyarországon talán legismertebb háborús konfliktusa. (Wikipédia)

Mindnyájuknak elmélyült gondolkodást kívánunk az évforduló jelentőségéről és a mai ember számára lényeges üzenetéről. Ehhez nyújt szempontokat 48 ikonikus alakjáról, Petőfi Sándorról való együttgondolkodás a PARTIZÁN adásában. Szép ünnepet!

„200 éve született a magyar kultúra legismertebb alkotója, Petőfi Sándor. Hogy hogyan válhatott a fiatalon elhunyt költőből fogalom, ami egyszerre szimbolizálja a közgondolkodásban a magyar irodalmat és a szabadságot, a forradalmiságot – ennek járunk ma utána. Esztétikailag korszakhatár az életmű? Hogyan tudják a különböző politikai rendszerek sajátjukként narrálni Petőfi gondolatait? Mi volt Petőfi számára a hazafiság, és mondanak-e valamit sorai arról a valóságról is valamit, amiben jelenleg élünk?

Vendégeinkkel ezek mellett utánajárunk annak is, hogy a mai kortárs irodalmat hogyan formálja Petőfi Sándor művészete, hogy ki volt valójában Szendrey Júlia, és annak is, hogy az oktatásban hogyan érdemes átadni Petőfi életművét? Szabad-e arra használni, hogy hazafiságra neveljék a diákokat?”

Az adás részei:

0:00 – Visszaszámláló
4:26 – A nép nevében
7:15 – Petőfi, a költő és a politikus
30:10 – A természet vadvirága
31:17 – Szendrey Júlia alakja
43:21 – Egy goromba tábornokhoz
44:53 – Petőfi kultusza és ami mögötte van
1:09:47 – Az Itélet
1:13:03 – Petőfi a kortárs irodalomban
1:36:20 – Nemzeti dal

Vendégeink:

Szilágyi Márton, irodalomtörténész
Hermann Róbert, történész
Gyimesi Emese, történész
Kalla Zsuzsa, gyűjteményi főigazgató-helyettes, PIM
Nényei Pál, író, középiskolai tanár
Parti Nagy Lajos, író, költő
Fehér Renátó, költő

Verset mondanak:

Váradi Gergely, színész
Urbán Richárd, színész
Berényi Nóra, színész

Zene:

Wunderlich József
Bujdosó Trió feat Kálmán András

A díszletben szereplő képek forrása:

A János vitéz első kiadásának borítója
Egressy Gábor: Petőfi Sándor-dagerrotípia (1844 v ‘45), Wikimedia Commons
Közúti híd a Tiszán, Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
Jankovics Marcell: János vitéz (1973)
Barabás Miklós: Szendrey Júlia (1848), Wikimedia Commons
Barabás Miklós: Petőfi Sándor (1848), Wikimedia Commons
Részlet a Vasárnapi Ujság 1868. márc. 15-i számából, Arcanum Digitális Tudománytár
Pesti Divatlap, 1848. április 22-i számába készült grafika, Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, Wikimedia Commons
A 12 pont, Wikimedia Commons
Pesti Divatlap, 1844. május 26, Arcanum Digitális Tudománytár
Kiskunfélegyháza, szélmalom (1902), Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Diagyűjtemény
Petőfi tér, Petőfi Sándor szobra 1894-ben, Fortepan / Kiss László
Hortobágy (1908), Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
Stefánia (Vorosilov) út, Petőfi-kollégium, történészhallgatók a társalgóban (1949), Fortepan / Kovács Márton Ernő