Szendrey Júlia három verse
Haraszti Mária
195 éve ezen a napon született Szendrey Júlia író, költő, fordító, Petőfi Sándor felesége, aki az Andersen-meséket magyarra fordította. Később Horvát Árpád történész felesége volt. Koppenhágában köztéri szobrot állítottak neki, ez a szobor a legészakibb köztéri szobor, amely magyar személynek állít emléket.
Merész volt. Extravagáns volt. Más volt.
Ahogy Gyulai Pál írta le első benyomásait Júliáról barátjának, Szász Károlynak 1850. július 14-én, amikor látogatást tett az akkor Garay Jánoséknál lakó fiatalasszonynál:
„Beszéltünk mindenről, a költészetről, férjéről, Sandról, Byronról, vitatkoztunk a nőkről, férfiakról, nevettünk egymás ötletein, aztán érzelegtünk, hogy gúnyolódjunk. Nem csodálkozom, hogy Petőfi oly ábrándosan s mondhatni őrülten szerelmes volt bele. Különös nő volt s hogy férje nem ugyan reá vonatkozó szavaival éljek, jó, szép, mint egy angyal, s elmés, mint az ördög. Sand Georg féle jellem, de hódító alakban… De mindezekből ne gondold, hogy én talán szerelmes vagyok…”
Milbacher Róbert irodalomtörténész előadása Szendrey Júliáról (2022; a videó a nyílra kattintva elindul!):
Videók forrása:
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár
Kapcsolódó:
A Szendrey Júlia-jelenség