„Ez a nő soha többé nem állhat katedrára!” • Angela Davis
Haraszti Mária
80 éves Angela Davis amerikai újbaloldali filozófus, a hippi-korszak egyik emblematikus szereplője.
Davis Alabamában nőtt fel, ahol akkoriban még az afroamerikaiak szabályozott rasszista elkülönítést szenvedtek el. Innen a liberális San Franciscóba került egyetemre, ahol a legkiválóbb tanároktól, köztük az újbaloldali Herbert Marcuse-től tanult filozófiát, de járt a frankfurti Goethe Egyetemre és a Kelet-Berlini Humboldt Egyetemre is, ahol doktori címet is szerzett. Az amerikai egyetem elvégzése után oktató lett ugyanott. Tagja lett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának is. 1962-ben részt vett a Helsinkiben tartott Világifjúsági és diáktalálkozón, ami az amerikai hatóságok figyelmét is felkeltette.
1970-ben részt vett szerelme testvérének fegyveresen elkövetett börtönszabadítási kísérletében, ezért el kellett hagynia az egyetemet. Ronald Reagan – akkori kaliforniai kormányzó – ezt mondta:
„Ez a nő soha többé nem állhat katedrára Kaliforniában!”
A szabadítási kísérletnek négy halottja volt, Davis ezután bujkálásra kényszerült. Az FBI által leginkább keresett tíz bűnöző egyike volt. Elfogása után tizenhat hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd bűnszövetségben elkövetett emberölés vádjával bíróság elé került. Állítólag tőle kapták a többiek a fegyvereket. E vád alól nem sikerült tökéletesen tisztáznia magát, de az esküdtszék a növekvő hazai és nemzetközi tiltakozó mozgalom hatására 1972-ben felmentette.
Ezt követően sok országban megfordult ama szervezetek meghívására, melyek a kiszabadításáért küzdöttek. Járt a Szovjetunióban és Magyarországon is. A baloldali értelmiség, a diákmozgalmak ifjúsága és a kommunista országok ünnepelték. A múlt század hetvenes éveinek egyik sztárja volt Ernesto Che Guevara, Daniel Cohn-Bendit, Joan Baez és Bob Dylan mellett. A szocialista béke megteremtése érdekében kifejtett tevékenységéért a Szovjetunió Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntette ki.
1980-ban az amerikai Kommunista Párt alelnökjelöltje volt, de csak 0,02%-ot kapott. 1991-ben kilépett a Kommunista Pártból, mert az támogatta a Szovjetunió felbomlása idején történt Gorbacsov elleni puccskísérletet, ezért Davis többedmagával saját platformot hozott létre, de kapcsolata a párttal nem szűnt meg.
Ma a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i részlegében a társadalmi tudat, a közgondolkodás történetének professzora. Foglalkozik kulturális és zenei témákkal, a feminizmussal, a fekete nők egyenjogúságával. Elnöknője egy, a börtönök megszüntetéséért harcoló mozgalomnak.
Önéletrajza Életem címmel magyarul is megjelent 1977-ben.
Fent: Az aktivista, professzor és író Lilia Luciano tudósítóval beszélget a társadalmi változás lehetőségeinek bővítéséről a CBS Sunday Morning sorozatában. A videókon az automatikus fordítás beállítható magyar nyelvre.
Lent: Angela Davis aktivista, tudós és író számos könyvet írt, köztük a „Nők, kultúra és politika” címűt. Több évtizedes aktivizmusa és ösztöndíjai révén Angela Davis világszerte részt vett a társadalmi igazságosságért folytatott mozgalmakban. Oktatói munkája mindig is hangsúlyozta a gazdasági, faji és nemi igazságosságért küzdő közösségek építésének fontosságát.
Davis professzor tanári pályafutása során a San Francisco State University-re, a Mills College-ra és a UC Berkeley-re került. Tanított az UCLA-n, Vassarban, a Syracuse Egyetemen, a Claremont Colleges-ban és a Stanford Egyetemen is. Legutóbb tizenöt évet töltött a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetemen, ahol jelenleg a Tudattörténet – egy interdiszciplináris Ph.D program – és a Feminista Tanulmányok kiváló emeritus professzora.
Davis professzor 2023. október 11-én a Kroc Iskola Tanácsadó Testületi tagja, Wehtahnah Tucker és a Kroc Iskola diákja, Halle Shilling vezette beszélgetésen: