Fejünk felett az ég

A NASA videóösszefoglalója az égbolt januári érdekességeiről. ( A jobboldali alsó kis kerék ikonján keresztül beállítható az automatikus fordítás a magyar nyelv kiválasztásával.)

A Quadrantidák meteorraj egészen január 12-ig aktív. A Hold fénye elfedi a halvány meteorokat, de a zápor gyakran fényes „tűzgolyó” meteorokat termel.

Keresse a ragyogó Vénuszt, amely egy karcsú félholddal kel fel délkeleten, a napkelte előtti órában, január 8-án, hétfőn. A Hold nagyon közel fog megjelenni az élénkvörös Antares csillaghoz, és a megfigyelők számára úgy tűnhet, hogy elhalad a csillag előtt.

Annak, aki rendelkezik távcsővel, január 14–20-a remek hét a leskelődésre. Az első Holdnegyed nagyszerű megfigyelési lehetőségeket kínál, miközben körbepásztázza az eget,a Holdat, majd a Jupitert és holdjait, a Plejádokat, a Hiádokat és az Orion-ködöt.

Januárban ismét a hajnali égen a legbelső bolygó, a 0,1 magnitúdós fényességű Merkúr: A 43%-os fázisú, 78 ívmásodperces apró félkorong 5-én hajnali hat óra előtt, a csillagászati szürkületben kel, és követhető addig, amíg fénye bele nem vész a kelő Nap fényözönébe. A Merkúr 7-én kerül dichotómiába, azaz „félállapotba”, amikor a Földről látható felszínének éppen 50%-át világítja meg a Nap; 12-én pedig eléri legnagyobb keleti kitérését – ezután megfigyelése már nem lesz egyszerű feladat, használjuk ki hát jól ezt a hetet!

Január 8-án Vénusz – Antares – holdsarló háromszög a hajnali égen: A Vénusz folytatja menetelését a Skorpióban, és ha már ott van, 8-án hajnalban együtt áll a csillagkép varázslatos alfájával: a vörös szuperóriás Antaresszel, illetve a 13%-os fázisban levő holdsarlóval.

Január 12-én 27 órás esti holdsarló: Újra dörzsölhetik a tenyerüket a holdsarló minél korábbi megfigyelését sportként űző amatőrök: 12-én percekkel a polgári szürkület bekövetkezte után bukik a nyugati-délnyugati horizont alá a mindössze 2%-os fázisú Hold.

Források: NASA; Svábhegyi Csillagvizsgáló