Jön a Mefisztó – „A politika utolérte az előadás tartalmát”

A Mefisztó című „karrierjátékot” Béres Attila rendezésében állítja színpadra a Komáromi Jókai Színház. A bemutató időpontja: 2024. január 26. A főszerepet Gál Tamás játssza.

Béres Attila a Mefisztóról: „Hendrik Höfgen, mint színész rabja a hivatásának – a színháznak, s ezáltal a nyelvnek, kultúrának is, amelyben él. A színház, a célja, értelme és esszenciája az életének. Engem az érdekelt, hogy egy ilyen nagyformátú alkotónak vajon milyen túlélési lehetőségei vannak a fasizálódó Németországban? Nem szeretném a történetet direkt módon aktualizálni, nincs rá szükség, ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy Szlovákiában pár hónapja volt egy választás, és elindult egy társadalmi változás… A politika utolérte az előadás tartalmát ebben a környezetben. Valamilyen formában reflektálni kell nekünk erre, de nem ez az elsődleges célunk. Utakról szeretnénk szólni. És arról a szenvedélyes küzdelemről, ami ezt a nagy művészt mozgatja, arról a konok meggyőződésről, rögeszméről, hogy tovább kell menni, színházat kell csinálni bárkinek, bármikor, bármilyen áron – mert szükség van rá, mert fontos, bármi történjék is Németországban.”

Az előadás hossza kétszer egy óra huszonkét perc.

Thomas Mann (az apa) és Heinrich Mann (a nagybáty) művének árnyékában jó ideig csak viszonylagos figyelmet kapott a tragikus sorsú fiú, Klaus Mann irodalmi teljesítménye. Pedig a Mefisztó valami alapvetőt, tartósan érvényeset mond el művész és hatalom, ambíció és lelkiismeret viszonyáról.

A regény 1936-ban jelent meg első ízben, főszereplőjét, Hendrik Höfgent a hajdani elveit az üstökösszerű karrierért hátrahagyó Gustaf Gründgensről, a Harmadik Birodalom népszerű színészéről, színházi intendánsáról, Göring kegyeltjéről – nem mellesleg: saját egykori sógoráról és barátjáról – mintázta az író.

Szabó István 1982-es Oscar-díjas játékfi lmjének köszönhetően a Mefisztó a miénk is. Alapmű, mely minden színház számára nagy kihívást és lehetőséget jelent.

Az előadásban a társulat valamennyi tagja és számos vendégművész szerepel. A főbb szerepekben Gál Tamás (Höfgen), Mokos Attila (Göring tábornagy), Farkas Franciska (Juliette Martens), Katona Eszter (Barbara Bruckner), Kiss Szilvia (Nicoletta von Niebuhr), Matusek Attila (Otto Ulrichs) és Szebellai Dániel (Hans Miklas) lesz látható.

Hendrik Höfgen minden ízében, zsigerében, gondolatában színész. Igazi kaméleon, aki az életét is szerepként éli: igény szerint hősszerelmes, máskor intrikus, ha kell, bohóc vagy táncos komikus. Tehetséges művész, akit szeret a közönsége, elismernek a kollégái, lelkesen támogatnak a nők – ő pedig mindent eszközként használ a céljához vezető úton. Karrierje a húszas évek forrongó, forradalmi hangulatú színházi közegében indul, aztán a háttér fokozatosan elsötétül: az utcákon egyenruhás hordák garázdálkodnak, elkezdődik a jó németek és a rossz németek szétválasztása… éppen felemelkedőben a Harmadik Birodalom. Höfgen hite azonban megingathatatlan. A színháznak szüksége van rá, minden rendszernek szüksége van színházra, ergo…

Fenti videó (a színházi előadásról még nincsen felvétel):

Részlet a világhírű magyar–német–osztrák nagyjátékfilmből (forrás: Nemzeti Filmintézet). Hendrik Höfgen, a tehetséges fiatal színész ambícióit nem elégítik ki a hamburgi színházban játszott szerepek. Berlinbe szerződik, hogy eljátszhassa élete nagy szerepálmát, a Mephistót. Mérhetetlen becsvágy fűti, és sikerei miatt észre sem veszi, miként keveredik bele egyre jobban a politikába, és köteleződik el egyre inkább a nácik mellett…

Szabó István 1981-ben Oscar-díjat nyert filmalkotása díjak és rangos jelölések sorát kapta. Cannes-ban legjobb forgatókönyv- és Fipresci díjat kapott, valamint jelölték az Arany Pálmára is. Elnyerte a David di Donatello díjat, valamint a Bafta gálán jelölték a legjobb idegennyelvű film kategóriában.

Kapcsolódó:

Elkezdődtek a Mefisztó próbái a Komáromi Jókai Színházban