Benczédi Sándor „agyagkatonái”

Én is őrzöm egy „önfejét”, ahogy önportréit nevezte. Műtermében látogattuk meg a 90-es években, feleségével fogadtak, akit csak Ladikomnak hívott (minthogy az élet vizein általa kelt át viszonylag háborítatlanul)… Humoros, karikaturisztikus, agyagból készült kisplasztikái nagyon sok erdélyi magyar otthonban megtalálhatók. A XX. század népszerű képzőművészéről van szó, akinek műtermei „a szellemi felüdülés találkahelyeivé intézményesednek”, ahogy Banner Zoltán művészettörténész írta 1984-es monográfiájában. 

Benczédi Sándor (Tarcsafalva, 1912. szeptember 16. – Kolozsvár, 1998. január 1.) keramikus, szobrász, ifj. Benczédi Sándor, Benczédi Ilona és Benczédi József apja. Nincsen kerek évfordulója, de a kiemelt képen balra látható, Kós Károly és Balogh Edgár kettősét megörökítő kisplasztikája éppen felbukkant a világhálón, hát ideje rá is emlékezni; vagy megismerkedni vele annak, aki most hall róla először.

1932-ben a székelykeresztúri tanítóképzőben szerzett diplomát. 1938–1942 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Kisfaludi Strobl Zsigmond volt. Medgyessy Ferenc társaságában 1944-ben a budapesti epreskerti művésztelepen dolgozott. 1945–1947 között Tarcsafalván és Korondon volt tanító. 1949–1953 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán a mintázás tanára. 1953 után Kolozsvárott önálló műtermet nyitott.

Munkássága nyomán kapott rangot az erdélyi részeken a kerámiában készült kisplasztika.

Portréi és kompozíciós alkotásai jellemrajzok és szatirikus helyzetképek, őt követi ebben a műfajban napjainkban Csíky László szentesi orvos és szobrászművész. Dolgozott fában és műkőben (ezek nagyméretű alkotások), vésett patakkövekbe is. 1970–1974 között az Utunk folyóirat, amely alapításától kezdve követte az életművét, hetente közölte egy-egy portrészobrának fényképes repróját. A romániai magyar értelmiségiek portrégalériáját a Csíkszeredai Múzeumnak ajándékozta.

Kapcsolódó:

Benczédi Sándor romániai magyar szobrászművész 

Mennyire ismerjük a nagyjainkat? Infografika készült Benczédi Sándor erdélyi szoborpanteonjáról