Grace Slick, a rock and roll halhatatlanja

85 éves Grace Slick amerikai rockénekes, zeneszerző, billentyűs, gitáros, basszusgitáros, a Jefferson Airplane énekesnője.

Nemcsak csodálatos, érzéki hangjával, zenei képességeivel babonázta meg a hatvanas-hetvenes évek fiataljait, hanem egészen elképesztő küllemével is. A hatvanas évek második felében felvirágzó hippivilág, pszichedelikus rockzene emblematikus egyénisége, aki pályája során próbálkozott a „sima” rockkal és a hard rockkal is. Elsősorban a pszichedelikus rock zászlóshajójának számító Jefferson Airplane frontleányaként írta be magát a rocktörténelembe, de több más formáció – a The Great Society, a Jefferson Starship – is jól hasznosította képességeit.

A Jefferson Airplane tagjaként a rock and roll halhatatlanja.

A fiatal korában Kaliforniába, Paolo Altóba került Grace, magániskolában tanult, majd Miamiban járt egyetemre. Első zenekara, a Great Society, amelynek tagja volt Jerry Slick, akkori férje, valamint unokabátyja is. 1964-ben alakult, de nem hagyott túl mély nyomot az amerikai zenei színtéren, még két évet sem ért meg.

A Jefferson Airplane-nal azonban bepótolt minden korábban elszalasztott lehetőséget. Nagy durranás lett első albumuk a Jefferson Aidplabe Takes Off című amely mono és szetereo változatban is megjelent a lemezpiacon. Ezt követte a Surrealistic Pillow, a Crown of Creation és a Volunteer – valamennyi kielégítette a műfaj kedvelőinek legkényesebbjeit is. Fellépett a csapat Montereyben és Woodstockban is. A banda több dalát, köztük a White Rabbitot Grace jegyezte, társszerzője volt a Somebody To Love-nak, de az ő dala volt például az Eskimo Blue Day, vagy a Lather is. 

A fesztivál után átalakuló együttesből létrejövő bluesos Hot Tuna és a kommerszebb Jefferson Starship közül Grace az utóbbit választotta. Szerette a közönség ezt a formációt, de nem tudott elődje nyomdokaiba lépni. Grace-nek zenészként és magánemberként szoros kapcsolata volt Paul Kantnerrel, az Airplane és a Starship egyik vezéregyéniségével, született egy lányuk is. A Starship több lemezén szerepeltek dalszerzőként. Az együttes albumokat a szakma a közönségnél többre értékelte.
Slick a hetvenes évek elejétől több szólólemezt jelentetett meg, 1978-ban kiszállt a Starshipből, s „ kikopott” a zene világából. Saját lemezei nem voltak különösebben „ütősek”, bár nem akármilyen múltja miatt „elnézték” neki. Mindenesetre az 1971-es Sunflightert, az 1974-es Manhole-t valamint az 1980-as Dreamst szokták emlegetni közülük – a Dreams 32. lett a Billboardon. Koncertjein az Airplane repertoárját kérte a közönség.

Grace Slick közreműködött többek között Dave Crosby lemezén, készített közös lemezt (az együttesen kívül is) Paul Kantnerrel, Papa John Creach-el, az Airplane tagjával, Kenny Logginsszal, Ricky Jamesszel és másokkal.

A nyolcvanas évek elején visszatért a Starshiphez, akikkel több listás helyezést is elértek. 

A kilencvenes évek végén megjelent önéletrajzában nyíltan feltárta életének pikánsabb fejezeteit is. A több kiadást megért Somebody to Love című, „szennyes-kiteregető” könyvéből kiderült, hogy Marty Balin kivételével a Jefferson Airplane mindegyik zenészével összebújt. Balin is állítólag csak azért maradt ki, mert a megbeszélt időpontban Jim Morrisonnal kellett találkoznia.

Grace a kilencvenes évektől befejezte az aktív zenélést, rajzolgatott, festegetett. Az 1998-ban megjelent önéletrajza mellett számos rocktörténeti jelentőségű interjút adott vezető lapoknak a „nagy évekről”. 
(Kovács Miklós, literatura.hu)