Madách Imrére emlékezünk

160 éve hunyt el Madách Imre költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja.

Alsósztregován, Nógrád megyében született 1823. január 21-én, középnemesi családból. Édesapját korán elvesztette, anyja befolyása alatt állt egész életében. 1838-tól Pesten tanult a jogi egyetemen, és már ekkor verseket, drámákat írt.

Miután jogi tanulmányait befejezte, konzervatív nevelése ellenére, szabadelvű megyei tisztviselő lett. 1843-ban Nógrád megye tiszteletbeli aljegyzője lett, majd a következő két esztendőben élénk társadalmi és politikai életet élt megyéjében. 1845-ben feleségül vette a megye egyik legszebb leányát, Fráter Erzsébetet. Választásával sem barátai, sem édesanyja nem értettek egyet, léhának és könnyelműnek tartották a lányt. A házasság valóban nem bizonyult szerencsésnek. Fráter Erzsébet nem jött ki anyósával, s életvitelük sem egyezett gyakran betegeskedő férjével. Madách nem szerette felesége felszínes szórakozásait, az asszonyból pedig az elmélyülés, a filozófia és az irodalom iránti hajlam hiányzott. Madách nem vehetett részt a szabadságharcban betegsége és gyenge fizikuma miatt. 1852-ben bebörtönözték, mert Kossuth titkárát bujtatta, egy évet töltött fogságban. Ez idő alatt felesége hűsége megingott. 1854-ben elküldte az asszonyt.

Eddig is visszahúzódó természet volt, családi helyzete, hazája sorsa, magányossága, elszigeteltsége csak fokozta lelki válságát.

1861-ben országgyűlési képviselőnek választják, ettől kezdve tevékenyen részt vesz az ország közéletében. Az önkényuralom politikai légkörében foglalkoztatta egy drámai költemény megírásának a tervezete az emberi lét és a történelem nagy kérdéseiről. Így született meg fő műve, Az ember tragédiája, mely 1861-ben jelent meg Arany János támogatásával könyv alakban. Arany János A tragédiát 1861. október 30-án mutatta be a Kisfaludy Társaságban. 1862 januárjában a Társaság Madáchot levelező tagjává választotta, aki ettől fogva rendszeresen részt vett az irodalmi életben. Szorosabb barátságba került a kor nagy íróival: Arannyal, Gyulaival. A Toldi költője még Sztregován is meglátogatta. Arany lapjában, a Koszorúban megjelentette Madách néhány lírai versét, a Kisfaludy Társaság-beli székfoglalóját, Kolozsiak című romantikus elbeszélését, és Tündérálom című drámatöredékét.

1863-ban az Akadémia tagjai sorába választotta Madáchot. Székfoglaló értekezésének címe: A nőről, különösen aesthetikai szempontból. A kéziratot az Akadémián Bérczy Károly olvasta fel 1864-ben. Madách ekkor már súlyos beteg volt, szívbaja egyre súlyosabbá vált. Az év elején ha nehezen is, de még dolgozott. Lírai verseit ciklusokba osztva kiadásra gyűjtötte össze. Szeptemberben ágynak esett, október 5-én halt meg.

A tragédia színpadi sikerét a szerző már nem érhette meg, hiszen azt csak 1883-ban mutatta be a budapesti Nemzeti Színház. A művet azóta is rendszeresen játsszák különböző színházakban, hiszen a darab időszerűségéből mit sem vesztett, ezt bizonyítják a kortárs adaptációk nagy száma is.

Az ember tragédiáját 19 nyelvre, köztük például japánra is lefordították. Első fordítója Alexander Dietze volt, aki 1865-ben jelenteti meg A tragédia német nyelvű szövegét. Klasszikus értékű Mohács Jenő német fordítása. A 19. században a darabot németen kívül holland, francia, szerb nyelvre fordították le. Ezidáig több mint nyolcvan idegen nyelvű kiadás ismeretes.

Szerb Antal így jellemezte a remekművet:

„Az ember tragédiája a nemzeti klasszicizmus utolsó nagy állomása. Ami utána jött, már csak annyi, mint amikor a repülőgép, miután leszáll, még egy ideig tovább fut, mert hajtja a holt erő. A XIX. század nagy és termékeny korszakát méltón, stílusosan és teljesen lezárja ez a filozófiai költemény; benne az irodalom leszámol, a tudat hideg világossága mellett, az eszmékkel, melyek a szenvedélyeket fűtötték. Madách műve a magyar szabadságmozgalom szellemi részének a végső konklúziója.”

Videó: Részlet Jankovics Marcell Az ember tragédiája című rajzfilmjéből.