NASA küldetés indul a Jupiter egyik jeges holdjára

Planetológusok évtizedek óta vitatkoznak arról, hogy az Europa jeges felszíne gyorsabban foroghat, mint a hold belseje. Az óceán mozgásai helyett azonban külső erőkben keresték a megoldást: a Jupiterben. Korábbi elméletek szerint a gázóriásnak az Europa holdra gyakorolt gravitációs vonzása ,,rángatja” a hold jégpáncélját, és ezért forog kissé gyorsabban.

Robert Pappalardónak (JPL), az Europa Clipper egyik kutatójának nagy meglepetést okozott, hogy az óceánban zajló folyamatok hatása elég nag a jég mozgásának befolyásolásához.

Az Europa Clipper küldetés jelenleg az összeszerelési, tesztelési fázisban jár, tervek szerint 2024. október 10-én fogják útjára indítani. Az űrszonda 2030-ban fog pályára állni a Jupiter körül, és érzékeny műszereivel különböző méréseket fog végezni az Europa holdon, amit körülbelül 50-szer fog megközelíteni. A küldetés egyik célja, hogy kiderítsék, vajon alkalmasak-e az élet fenntartására a körülmények az Europa óceánjának mélyén.

A fenti művészi ábrázolás a NASA Europa Clipper űrszondáját mutatja a Jupiter körüli pályán.

A NASA első, a Földön túli óceán felületű világok tanulmányozására szánt űrszondája, az Europa Clipper célja, hogy kiderítse, lakható-e a Jupiter jéggel borított holdja, az Europa.

Az űrszonda a legnagyobb, amilyet az ügynökség valaha bolygóközi küldetéshez épített, 2,9 milliárd kilométer távolságot tesz meg az ügynökség floridai Kennedy Űrközpontjából az Europa felé.

Íme nyolc dolog, amit a küldetésről tudni kell:

1. A jeges Europa az egyik legígéretesebb hely a Földön túli, jelenleg lakható körülmények keresésére.

Tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy az élethez szükséges összetevők – víz, megfelelő vegyi összetétel és energia – már most is létezhetnek az Európán. Ez a küldetés összegyűjti azokat az információkat, amelyekre a tudósoknak szükségük van ahhoz, hogy bizonyosságot nyerjenek.

A hold belső óceánja kétszer annyi vizet tartalmazhat, mint a Föld óceánjai együttvéve, és a felszíne alatt szerves vegyületek és energiaforrások is lehetnek. Ha a misszió megállapítja, hogy az Europa lakható, az azt jelentené, hogy a Naprendszerünkben és azon túl is több lakható világ létezhet, mint eddig gondoltuk.

2. Az űrszonda Naprendszerünk egyik legdurvább sugárzási környezetén fog átrepülni – a Nap után a második helyen áll.

A Jupitert a Földénél 20 000-szer erősebb gigantikus mágneses mező veszi körül. Ahogy a mező forog, megragadja és felgyorsítja a töltött részecskéket, és olyan sugárzást hoz létre, amely károsíthatja az űrhajókat. A küldetés mérnökei egy olyan árnyékolást terveztek, amely megvédi az érzékeny elektronikát a sugárzástól, és olyan pályákon vezetik a szondát, amelyek csökkentik a sugárzásnak leginkább kitett területeken töltött időt.

3. Az Europa Clipper a Jupiter körül fog keringeni, tanulmányozva az Europát, miközben több tucatszor elrepül a hold mellett.

Az űrszonda olyan hurokpályákat fog megtenni a Jupiter körül, amelyek 49 tudományos célú elrepülésre viszik az jeges Europa közelébe. Az űrszonda minden egyes keringés során kevesebb mint egy napot tölt a Jupiter veszélyes sugárzási zónájában, az Europa közelében, mielőtt eltávolodik. Két-három héttel később megismétli a folyamatot, és újabb elrepülést hajt végre.

4. Az Europa Clipper a NASA eddigi legkifinomultabb tudományos műszercsomagjával rendelkezik.

Annak megállapításához, hogy a jeges Europa lakható-e, az Europa Clippernek fel kell mérnie a hold belsejét, összetételét és geológiáját. Az űrszonda kilenc tudományos műszert és egy gravitációs kísérletet szállít, amely a távközlési rendszert használja. Annak érdekében, hogy minden egyes elrepülés során a lehető legjobb tudományos eredményeket lehessen elérni, az összes tudományos műszer egyszerre fog működni minden egyes elrepülés során.

A tudósok ezután az adatokat egymásra rétegezve alkotnak majd teljes képet a holdról.

5. A teljes mértékben kibontott antennákkal és napelemtáblákkal az Europa Clipper a legnagyobb űreszköz, amelyet a NASA valaha bolygóközi küldetéshez kifejlesztett.

Az űreszköz egyik végétől a másikig 30,5 méter (100 láb) hosszú, és körülbelül 17,6 méter (58 láb) átmérőjű. Ez nagyobb, mint egy kosárlabdapálya, ami nagyrészt a napelemtábláknak köszönhető, amelyeknek hatalmasnak kell lenniük, hogy a Jupiter közelében elegendő napfényt tudjanak gyűjteni a műszerek, az elektronika és más alrendszerek működtetéséhez.

6. Hosszú az út a Jupiterig.

A Jupiter átlagosan kb. 770 millió kilométerre van a Földtől; mindkét bolygó mozgásban van, és egy űrhajó csak korlátozott mennyiségű üzemanyagot tud magával vinni. A küldetéstervezők az Europa Clippert a Mars, majd a Föld mellett küldik el, a bolygók gravitációját csúzliként használva, hogy növeljék az űrhajó sebességét. Miután 5 és fél év alatt mintegy 2,9 milliárd kilométert megtett, az űrhajó 2030-ban beindítja hajtóműveit, hogy pályára álljon a Jupiter körül.

7. Az Egyesült Államok és Európa intézményei is hozzájárultak a küldetéshez.

Jelenleg mintegy ezer ember dolgozik a küldetésen, köztük több mint 220 tudós az Egyesült Államokból és Európából. A küldetés 2015-ös hivatalos jóváhagyása óta több mint 4000 ember járult hozzá az Europa Clipperhez, beleértve a vállalkozóknak és alvállalkozóknak dolgozó csapatokat is.

8. Több mint 2,6 millióan utaznak együtt az űrszondával, és visznek üdvözletet az egyik vízi világból a másikba.

Az „Üzenet a palackban” elnevezésű missziós kampány részeként az űrhajó Ada Limón amerikai költőnő versét viszi, amelyet a világ szinte minden országából több millió ember írt alá. Nevüket egy mikrochipre stencilezték, amelyet az űrhajó elektronikai páncéltermét lezáró tantál fémlemezre erősítettek. A lemezen olyan emberek hullámformái is szerepelnek, akik több mint 100 beszélt nyelven mondják a „víz” szót.