Erkel Ferenc: Hunyadi László

0 Views

0 Likes

2024. január 27. szombat

Barabás_Erkel_1845 180 évvel ezelőtt ezen a napon tartották a Nemzeti Színházban Erkel Ferenc: Hunyadi László c. operájának ősbemutatóját.

Erkel Ferenc 1844-ben, a reformkor tetőpontján komponálta hazafias operáját, mely a magyar történelem egyik zűrzavaros periódusára koncentrál, a nándorfehérvári diadalt követő napokra. A Hunyadiak korában játszódó mű hőse azonban nem a híres törökverő, Hunyadi János, sem a későbbi Mátyás király, hanem a vérpadra lépő fiatal lovag, László.

A kortárs nézők lelkesen fogadták a művet, mivel nem is annyira titkolt áthallásokat tartalmazott saját koruk politikai viszonyaira; természetesen az olasz és francia mintákat, valamint a verbunkos hagyományokat követő zene is megtette hatását.

Az első olyan magyar nyelvű opera, mely bemutatója óta megszakítás nélkül a hazai repertoár megbecsült darabja.

Ma azonban nehezen ismernénk rá arra a műre, mely 1844. január 27-én szólalt meg először a Nemzeti Színházban. Az ősbemutatót követő évtizedekben ugyanis több részt komponált hozzá, illetve változtatott meg vagy húzott ki az operából Erkel.

A 2000-es években a Zenetudományi Intézet munkatársai részletekbe menően rekonstruálták az eredeti művet, amelynek ősváltozata is bemutatásra, illetve rögzítésre került. A zeneszerző által vezényelt premier után a korabeli sajtót megosztotta Erkel műve, a közönség azonban azonnal a szívébe zárta. A nyitányban felcsendülő virtuóz fuvolaszólót Doppler Ferenc játszotta, aki fivérével, Doppler Károllyal együtt korának és a Nemzeti Színház zenekarának kiemelkedő fuvolaművésze volt. Nemcsak Erkel írt a Doppler-testvérek számára ma is nehéz technikai követelményeket támasztó szólókat, hanem ők maguk is komponáltak egyénileg és közösen is a hangszerre, amellett, hogy Liszt Ferenccel karöltve részt vettek az ország első hivatásos zenekarának, a bécsi mintára alakult Filharmóniai Társaság Zenekarának megalapításában.

Ismert tény az is, hogy a szabadságharc katonái többek között a Meghalt a cselszövő induló zenéjére masíroztak. Ám, ami ennél is fontosabb, hogy szabadságharc utáni években nemzeti operából a Nemzet Operájává magasztosult a Hunyadi László. 1850-ben Szilágyi Erzsébet szerepében a kor ünnepelt francia szopránja, Anne La Grange lépett fel vendégként. Az ő tiszteletére egészítette ki művét Erkel a híres, nehéz technikai követelményeket támasztó La Grange-áriával.

Az operát kétszer újították fel a Nemzeti Színházban az Operaház 1884-es megnyitása előtt. Először 1846. június 9-én, majd 1852. december 4-én. A Hunyadi László a Nemzeti Színház történetének egyik legnépszerűbb és legsikeresebb operája volt, összesen kettőszázharmincnyolc előadást ért meg. A 200. előadást fényes külsőségek között ünnepelték meg, 1874 februárjában. Egyenesen e miatt utazott Pestre Bécsből Minnie Hauk, az egyik páholyban pedig gróf Almássy György tapsolt, aki mind a kétszáz előadáson jelen volt.

Az opera Hunyadi János nándorfehérvári győzelem utáni halálától László lefejeztetéséig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A fiatal és gyenge kezű uralkodó, V. László Czilley Ulrik grófot nevezi ki kormányzónak. Hunyadi László katonái elfogják Czilley követét, akit Brankovics György szerb fejedelemhez küldött a két Hunyadi fiú fejvételének ígéretével. Ennek következtében, amikor Nándorfehérvárra érkezik a király Czilleyvel a vár kulcsainak átvételére, László csak őket engedi be a várba, a kísérő katonaság előtt bezárják a kapukat. V. László ijedségét látva, Czilley teljhatalmat kér a királytól és megszervezi Hunyadi László megöletését. Rozgonyi, Hunyadi László hű híve, felfedi az aljas tervet, ezért Hunyadi hívei szóváltás után felkoncolják Czilleyt. A megrettent király bántatlanságot ígér sőt temesvári látogatásakor kéri Szilágyi Erzsébetet, Hunyadi János özvegyét, hogy fogadja fiának, és ezzel a két Hunyadi fiú testvérének is. A király az ott adott fogadáson meglátja Máriát, Hunyadi László jegyesét, Gara nádor lányát, és első pillantásra beleszeret. Gara nádor aljas tervet sző, hogy hatalmi törekvéseit megvalósítsa. Pártütéssel vádolja Hunyadit, és lánya kezét V. Lászlónak ígéri, így kényszerítve ki Hunyadi László halálos ítéletét. A fiatal jegyesek budai menyegzőjén fogatja el Gara a király nevében Hunyadit, és börtönbe vetteti. Mária lefizeti az őrt, hogy László menekülni tudjon, de ő ártatlanságán bízva, elutasítja a szökést. A budai Szent György téren felállított vérpadon a hóhér három csapása után is sértetlen maradt Hunyadi, de Gara intésére negyedszer is most már halálos csapással sújt le a bakó.