160 éve született Fadrusz János
Fadrusz János Pozsonyban született, Bécsben és Budapesten tanult, életműve Erdélyben teljesedett ki. Zsellércsaládból származott. Négy elemit és két reáliskolai osztályt végzett Pozsonyban, majd lakatosinas lett.
Felszabadulásakor díszkaputervével aranyérmet nyert, faragványai pedig általános elismerést keltettek.
Így került 1875-ben a zayugróci fafaragó intézetbe. Prágában katonáskodása alatt (1879–83) megismerkedett a neves cseh szobrásszal, Myslbekkel.
Hazatérve sikeresen próbálkozott a porcelánfestéssel és a szobrászattal is. Gipszből faragott Ahasverus-fejére felfigyeltek, és számos támogatóra talált.
1886-ban ösztöndíjjal a bécsi neobarokk szobrász, Tilgnerműhelyébe került, majd az ottani akadémián Hellmernövendéke lett. Az iskolai feladványok mellett számos portrét készített (Scomparini Cézár, 1886, Pozsony; Naiszidler Károly, 1889; Ortvay Tivadarné, 1888, Pozsony stb.).
Nevét Bécsben 1892-ben mintázott Feszülete (MNG-ben található) tette országosan ismertté. Első nagy megbízatása az azóta elpusztult pozsonyi Mária Terézia lovas szobor elkészítése volt (1892–96).
1894-ben Mátyás király lovas szobrának tervével első díjat nyert, a művet 1902-ben leplezték le Kolozsvárott. 1893-ban készítette két allegorikus szobrát az Igazságügyi Palota, a mai MNG épületére. További jelentősebb munkái: Wenckheim Béla lovas szobra (Kisbér, 1901); Wesselényi-szobor (Zilah, 1902); Tuhutum-emlék (Zilah, 1902); Tisza Lajos-szobor (leleplezték 1904-ben, Szeged). A budai várpalota épületére két Atlasz-figurát (1897) és két kapuőrző oroszlánt (1901–02) mintázott. Ismert műve Toldi a farkasokkal (1902, MNG-ben található). Az Erzsébet-emlékmű pályázatain sikertelenül vett részt. A kor hamis, patetikus külsőségeket hangsúlyozó emlékműveivel ellentétben alkotásai monumentálisak, a szobrászat klasszikus tradícióját őrzik. Több műve található a Magyar Nemzeti Galériában.
_________________________
A Fadrusz János által készített Mátyás-szobor alapkövébe tett oklevélből – részlet Jancsó Adrienn előadásában:
szekelymedia; 2010
Mátyás király szilárd talapzata
A pozsonypüspöki Szent Miklós plébániatemplom 790 éve – „Az oltár fölött egyetlen darab fekete márványkőből faragott értékes kereszt van – Fadrusz János műalkotása –, rajta fekete bronzfeszület.”
Lehet még Pozsonynak Mária Terézia-szoborcsoportja?
A Mária Terézia-szoborcsoport utóélete
